*Liz szemszöge*
Reggel elég korán megébredtem és nem tudtam visszaaludni. Ránéztem Harryre és olyan édesen aludt....valahogy kimásztam az ágyból és arra döntöttem, hogy bepakolom a szekrénybe a maradék cuccaimat is. Hamar befejeztem és a bőröndöket is beraktam a raktárba. Már mindent elintéztem de csak 8 óra volt. Gondoltam, hogy megyek és végignézek a házon, nem tudom miért de eddig még sosem jártam körbe. A földszinten kezdtem ahol már majdnem mindent láttam, ezért felmentem az emeletre és minden kis szobába benyitottam. Már csak a folyosó végén maradt egy kis szoba ahol még sosem jártam. Megfogtam a kilincset és megpróbáltam benyítani, de az ajtó zárva volt...Nem értettem miért, de gondoltam majd ha Harry felébred akkor megkérdezem. Elindultam a szobánk fele.Benyitottam és láttam, hogy Harry még mindig alszik. Nem akartam felébreszteni ezért visszafeküdtem melléje és hosszasan nézni kezdtem. Olyan szépen aludt. Mély és hosszú levegővételeit hallgattam. Merengésemet Harry telefonja zavarta meg. Gyorsan elvettem a telefont a szekrényről és kimentem a szobából nehogy megébredjen a beszélgetéstől. Felvettem a telefont és halkan beleszóltam.
- Haló?
- Szia! Louis vagyok! Bocsi, hogy megébresztettelek de valamit meg kell beszélnünk!
- Szia Louis! Liz vagyok! Harry még alszik!
- Oh! Semmi gond! Ezt neked is eltudom mondani! Na az a helyzet, hogy az interjút áttették holnapra.- mondta el az új hírt
- Am....Ez szuper! Akkor holnap közőljük a nagyvilággal, hogy együtt vagyunk! Szuper!- lettem izgatott
- Elmondjátok? Amúgy Paul kérdi, hogy lemondjuk vagy tudtok jönni?!
- Tudunk jönni! Ne mondjátok le!- ellenkeztem
- De tudod, hogy ez olyan interjú lesz, hogy a lányok is mind ott kell legyenek!- mondta
- Igen, tudom! És Zaynék?
- Most fogják bejelenteni, hogy szakítottak....Szóval lesz egy jó meg egy rossz hirünk!- Louis
- Nem tudom, de nekem van egy olyan érzésem, hogy ez egy haragos interjú lesz.- aggodalmaskodtam
- Lehet...Na jó Liz! Akkor egy óra múlva nálatok! Szia!- köszönt el
- Szia!
Visszamentem a szobába és visszadőltem Harry mellé. Óvatosan simogatni kezdtem a hátát és vártam, hogy megébredjen. Lassan kinyitotta gyönyörű, zöld szemeit és rám nézett.
- Szia!- pusziltam meg
- Szia!- mormogta rekedtes hangján
- Ideje felkelni!
- Hány óra?- kérdezte
- Fél 10.
- És hánykor van a találka?- nyújtózkodott
- 10- kor!
- Akkor tényleg kelnünk kell!
- Hívott Louis!
- És mit akart? Vagy beszéltél vele?- kelt fel
- Igen beszéltem. És azt akarta elmondani, hogy áttették az interjút holnapra. Vagyis holnap jelentsük be, hogy együtt vagyunk.- meséltem el
- Mi? Holnapra?- lepődött meg
- Igen!- vettem nagy levegőt izgalmamban
- Na jó! És te mondod el vagy inkább én?- kérdezte
- Hát...Szerintem jobb lesz ha te mondod! Mégis csak a te rajongóid!
- Igazad van! Talán jobb ha én mondom!- egyezett bele- Amúgy mióta vagy ébren?
- Hát...Megébredtem 5- kor és nem tudtam visszaaludni. Ezért befejeztem a pakolást!
- Édesem! Te 5 órája ébren vagy?- nézett rám meglepődve
- Igen! És, mikor befejeztem a pakolást úgy döntöttem kicsit körülnézek a házban. Így minden szobát körbejártam. Remélem nem baj?- néztem rá
- Nem! Vagy várj! Minden szobát?- lett kicsit nyugtalan
- Nem! Egy szoba be volt zárva! Gondolom Rose zárta be!
- Oh! Akkor oda nem mentél be. Igaz?- nyelt nagyot
- Igaz! Valami baj van?- kérdeztem rá
- Ja nem+ Semmi! Csak tudod azt az ajtót én zártam be! Ott vannak aaaa........- gondolkodott, hogy mit mondjon- Csak tele van régi, kidobni való cuccokkal.- erőltetett egy mosolyt
- Ah. Értem!- néztem rá gyanakvóan
Tudtam, hogy valamit nem mond el nekem. Az az igazság, hogy jobbnak éreztem nem rákérdezni mert az ilyesmin hajlamos hamar felhúzni magát. így inkább arra döntöttem, hogy majd kiderítem én valahogy.
- És amúgy tetszettek a szobák?- terelte a témát
- Igen. Amíg járkáltam azon gondolkodtam, hogy.....Szeretném...ha csak mi lennénk a házban.
- Hogy érted? Ketten lakunk!- nézett rám
- Igen, tudom! De azt szeretném ha én takaríthatnék, meg főzhetnék....Tudod....ha már így együtt lakunk.
- Egyszóval azt szeretnéd ha Rose nem dolgozna itt!- nézett rám
- Én szeretem Roset csak...
- Akkor, hogy legyen?- kérdezte
- Nem tudom!
- Akkor...Szólok Rosenak, hogy ettől a hónaptól többet nem kell jöjjön.- mondta egy mosollyal az arcán de látszott, hogy nem igazán tettszik neki az ötlet
- Valami gond van?
- Nem csak....Tudod én nem azért akartam, hogy ideköltözz, hogy rabszolga legyél....- és nem hagytam, hogy befejezze mert ajkaimat az övéire tapasztottam és hosszasan megcsókoltam.
- Tudom, hogy nem azért hívtál....és hidd el nem érzem szolgának magam. Csak annyi az egész, hogy jobban szeretek a saját cuccaim közt én rendet rakni.
- Szeretlek!- csókolt meg most ő
- Én is!
Miután mindent elrendeztünk és készen álltunk a 3 órás útra, úgy döntöttünk, hogy kicsit kimegyünk a kertbe.
- Hol vannak már?- néztem az órámra
- Nem tudom...De felhívom Liamat.
- Nem kell!- néztem hátra és megláttam 4 ismerős autót leparkolni a házunk előtt.
- Sziasztok!- szállt ki Louis
- Hello!- köszöntünk mindenkinek- Mindenki külön kocsival megy?
- Igen!- tudatta velünk
- Rendben! Akkor kiállok!- Harry
- Valahol megállunk?- hajolt ki Zayn az ablakon
- Igen....Anyáéknál mert jönnek Nicoleék is- válaszoltam
- Rendben!
Beszálltunk az autókba és anyáék fele vettük az irányt. Felvettük Nicoleékat is és elindultunk a tengerpart fele.
- Harry? Perrie Zaynel megy?- kérdeztem meglepődve
- Igen! Azt hiszem! Tudod még csaj holnap erősítik meg.
- Ja. Igazad van!
- Hallgassunk valami zenét.
- Ne már! Ez a Rock me!- örvendeztem, mert imádom ezt a számukat. Azóta amióta csak meghallottam.
Harry végigénekelte a számot nekem és én meg feltettem a napszemüvegem és úgy buliztam.
Mikor lejárt a szám arra lettem figyelmes, hogy a bemondó az én nevemet mondja.
" Egy Zayn nevezetű srác küldi ezt a számot Liz Hawsonnak, hogy bocsássa meg amiért hülye volt. Hát Liz, nem tudjuk mit követett el Zayn de reméljük egy ilyen dal után neked is megenyhül majd a szíved!"- hangzott el a rádióban
Harry csak tátott szájjal figyelte végig a szöveget majd idegesen kikapcsolta a rádiót. Tudtam, hogy mi a baja de azért nekem jól esett, hogy Zayn megjegyezte mi a kedvenc számom.
- Azt hiszi, hogy ezzel el van intézve?- morgolódott Harry
- Jajj Harry! Csak próbál a kedvemben járni!
- Ne tegye!
- Kérlek! Ne kezd!- szomorodtam el
- De egyszerűen nem bírom ha valami köze van hozzád! Idegesit!
- Figyelj Harry! Megértem, hogy nem bizol Zaynben, de kérlek, bennem bízz meg.
- Megpróbálom!- nézett előre komolyan
- Köszönöm!
Annyira jól haladtunk, hogy két és fél óra alatt leértünk a partra. Kerestünk parkolóhelyet és letettük az autókat.
- Nem ott kel bemenni?- mutattam a bejáratra
- Liz! Ha oda mennénk, akkor az egész napot azzal töltenénk el, hogy autógrammot osztogatunk!- nevetett ki Louis
- Igaz! De akkor hova megyünk?
- Van a partnak egy olyan része ahova hírességek meg nagyon gazdag emberek járnak. Na...oda megyünk mi!- fogta meg a kezem Harry
- Harry! Csak holnap....- néztem az összekulcsolt kezünkre
- Tudom! De ha azt akarjuk, hogy rákérdezzenek akkor tennünk kell valamit érte. Úgyhogy....- és megcsókolt
- Harry! Mi van veled?- kacagtam
- Semmi! Csak boldog vagyok, hogy egy ilyen csodás barátnőm van!
- Ti mindig olyan édesek vagytok!- nézett ránk Louis hatalmas mosollyal a száján
- Te meg minden romantikus percünket elrontod!- röhögött Harry
- Bocsi na!
- Jó napot! Itt vannak a karszalagok! Ez meg a teraszhoz a belépő!- adta ide a biztonsági nekem a tárgykat
- Köszönjük!
- Na hova terítjük le?- kérdezte tőlem Danielle
- Szerintem oda!- mutattam az egyik helyre
- Perrie hol van?- kérdeztem Zayntől
- Nem tudott jönni!
- Mi? Hogy- hogy nem?- lepődtem meg
- Elutazott a szüleihez mert beteg lett az anyukája.
- Oh..Szegény! De semmi komoly igaz?- kérdezte Eleanor
- Tüdőgyulladás!- Zayn
- De miért nem szólt nekünk? Akkor talán segíthettünk volna Perrienek.- idegeskedtem
- Pont ezért nem akarta Perrie....Nem akarta, hogy elmaradjon a szórakozás.
- Ezért még számolok vele!- mérgelődtem még mindig.
*Harry szemszöge*
- Harry! Elmegyek átöltözni!- jött ide Liz
- Rendben! Menjek veled?
- Nem, nem kell! Majd elhívom valamelyik csajszit.
- Oké!- csókoltam meg
Leültem a homokba és úgy figyeltem Lizt. Észrevette, hogy figyelem ezért visszanézett rám és mosolyogni kezdett. Én is rámosolyogtam majd gondolkodni kezdtem.
Az járt a fejemben, hogy megkeresem Zayn és beszélek vele. Tudom, hogy megígértem Liznek nem rendezek féltékenységi jelenetet de a mai húzását nem bírtam szó nélkül hagyni. Felálltam és megkerestem Zayn. Épp telefonált. Megvártam míg letette majd odamentem.
- Harry!- nézett rám
- Zayn! Ezt direkt csinálod? Tudod tűrök- tűrök, de azért nálam is vannak határok!
- Harry, figyelj! Tudom már 1000- szer mondtam de most elmondom újból, hogy nagyon sajnálom amit tettem. Nem tudok változtatni az érzéseimen amit nagyon sajnálok. Hidd el megpróbáltam...megpróbáltam kiverni Lizt a fejemből de nem ment.....Mivel tudom, hogy szeretitek egymást én nem akarok közétek állni. Csupán csak annyit kérek, hogy bocsássatok meg kérlek!- mondta el a szövegét
- Zayn! Ez nem ilyen egyszerű. Azt hiszed, hogy egy ennyivel el lehet intézni mindent? Tudod...Te azt szeretnéd, hogy bocsásunk meg, én meg azt, hogy szállj le Lizről. Sőt...Én nem szeretném...Hanem követelem! Megmondtam, hogy nem akarlak a közelében látni!
- Ezt nem te fogod eldönteni! Hanem ő!- kezdett el cukkolni
- Hát-...Azt hiszem, hogy egyenlőre még én vagyok a pasija és nem te!- mondtam kicsit hangosabban
- De az még nem azt jelenti, hogy megmondhatod neki mit és hogyan csináljon!
- Igazad van! Tényleg nem mondhatom meg neki. De azt én tudom, hogy, mikor megcsináltad a hülyeségedet mennyire fájt neki....és én nem akarom ezt még egyszer!
- Megértem, hogy véded, hisz ez a dolgod! De kérlek hadd, hogy elnyerjem a bocsánatát!- kérlelt
- Mi az srácok? Miről beszélgettek?- jött oda Liz
- Am....- néztem Zaynre- Megegyeztük, hogy megpróbálunk jóban lenni.- mondtam
- Tényleg? Ez szuper!- örvendezett Liz
- Liz! Elhívnálak valamerre beszélgetni....De nem tudom, hogy Harry megengedné- e?- nézett rám a mondata végén
- Menjetek!- mondtam ki, de nagyon nehezemre esett beleegyezni abba, hogy ők ketten maradjanak
- Köszönöm Harry!- csókolt majd ölelt meg Liz
El is mentek és én csaj nélkül maradtam. Kezdtem rájönni, hogy elég szar érzés lehet Zaynnek egyedül lenni. Átfutott egy hirtelen gondolat az agyamon, hogy kéne valaki Zaynnek, de ne tudtam sokáig ezen gondolkodni mert valaki hátulról rám ugrott.
- Szia Harry!- mosolygott rám a csaj
- Lora?!- nyitottam nagyra a szemeimet
- Mi van? Nem számítottál rám?
- Am....- és megcsókolt.
*Liz szemszöge*
Alig, hogy visszajöttem az öltözőtől Zaynnel meg Harryvel találkoztam. Az első gondolat ami átfutott az agyamon az az volt, hogy veszekednek, de meglepetésemre pont az ellenkezőjéről volt szó. Zayn megkért, hogy menjek el vele sétálni amibe Harry is beleegyezett, így most itt sétálunk a parton kettesben.
- Tudod...Liz...Én tényleg nagyon sajnálom! Akkor, abban a percben nem tudom mi volt velem. Beszélgettünk és egy késztetést éreztem arra, hogy megcsókoljalak...aztán meg is történt....Úr Isten! Akkora egy marha vagyok! Azt kívánom bárcsak visszapörgethetném az időt.
- Elhiszem Zayn, hogy sajnálod! Csak akkor nekem annyira rosszul esett, hogy....Nem! Tudod mit tényleg kicsit túl reagáltam!- változtattam meg a véleményem.- Az a helyzet, hogy akkor még nagyon friss volt Harryvel a kapcsolatunk és.....
- Tudom!És különben teljesen megértem a viselkedésed!
- Köszönöm! Akkor szent a béke?- tártam szét karjaimat
- Igen!- felemelt és megpörgetett- Köszönöm!
- Sétálunk még?- én
- Igen! De gyere igyunk meg valamit!- hívott
- Oké!
Odamentünk az egyik butikhoz és megrendeltük a koktéljainkat majd leültünk.
- És amúgy minden rendben van veled? Veletek?- kezdett bele a beszélgetésbe Zayn
- Igen! Rendben vagyunk! És eléggé kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a suli.
- Várod?
- Igen! Nagyon! Viszont Harry nem nagyon mert szerinte ha sulizok akkor már nem lesz annyi időnk egymásra. Ilyenkor mindig azt mondom neki, hogy neki is sok a programja és én addig nem akarok unatkozni így inkább lekötöm magam valamivel....
- Igazad van! Viszont amit ő mond abban is van valami. Nem?
- De...Talán! Azért igyekszem!- én
- Csak aztán nehogy.....- és elhallgatott
- Mi nehogy?- kérdeztem rá
- Am....Csak nehogy.....A kapcsolatotok rovására menjen!- rögtönözött valamit
- Remélem nem megy!- tetettem a hülyét
Nem értem miért célozgat mindenki. Elképzelésem sincs, hogy mit csinálhatott Harry de kiderítem az biztos!
- Liz?!? Itt vagy?- lebegtette meg a tenyerét előttem
- Igen- igen! Csak elgondolkodtam!- magyarázkodtam
- És mégis min? Ha szabad tudnom?- ivott egyet a koktéljából
- Ohh! Semmin!- legyintettem- Nem fontos!
- Ja! Oké! Akkor szerintem menjünk, nehogy elkezdjenek aggódni, hogy eltűntünk.- mosolygott
- Igazad van! Menjünk!
Visszasétáltunk a többiekhez de Harry sehol nem volt. Az első dolgom az volt, hogy megnézzem Eleanor itt van e vagy Harry ezért nincs itt, de meglepve tapasztaltam, hogy El itt van Louisal a vízben. De akkor hol van Harry?- tettem fel magamban a kérdést.
- Sziasztok!- köszöntünk a parton levőknek
- Hello!
- Nem tudjátok hol van Harry?- kérdeztem meg Adamet
- Azt hittük veled van!
- Hát nem! Megyek megkérdem Louist is!- indultam el a vízbe
- Szia!- köszöntek
- Sziasztok! Nem tudjátok merre van Harry?
- Nem! Miért? Nem találod?- El
- Nem! De majd előkerül!
- Igen! Valószínű sétálni ment!- Louis
- Na jó! Megyek napozni!- indultam el kifele
- Oké!- El
- Dehogy oké! Nem mész te sehova! Élvezd a vizet ember!- húzott vissza Louis a vizbe
- Na jó na!- egyeztem bele
- Srácok! Gyertek be ti is!- hívtam a többieket
Már mindenki a vizben volt és szórakozott. Csak én gondolkodtam hülyeségeken. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy mindenki engem bámul. Nem értettem mi a bajuk ezért rákérdeztem.
- Mi van?- néztem végig mindenkin
De már nem tudtak válaszolni mert valaki a víz alá nyomott. Nem tartott sokáig ott, hamar kikapott és az ölében végeztem.Mikor valahogy kinyitottam a szemem és szembenézhetem vele egyszerre lettem boldog és mérges is.
- Harry!- öleltem át
- Na mi a baj? Ennyire hiányoztam?- szorított magához
- Hol voltál?
- Hát....Mikor elmentetek Zaynel gondoltam én is kicsit megjárom magam és közben találkoztam egy régi ismerősömmel.
- Ja.
- Srácok! Nem akartok labdázni?- kérdezte Louis már a partról
- Liz! Van kedved?- kérdezte Harry
- Hát persze! Louis! Dobd ide!- kiáltottam
- Megy!- kiáltott vissza Louis
Elkaptam a labdát majd lepasszoltam Nicolenak. Egy darabig még ott labdáztunk de aztán elhatároztam, hogy kimegyek és csinálok képeket. Annyi boldogtalan kép lett. Louis megpróbált szörfözni, ami persze nem igazán jött össze neki. Első menetnél, ahogy felállt a deszkára beleborult a vízbe. Valahogy kimászott a partra amit sikerült is lekapnom.
Mindenki rajta röhögött. Akkor egy kis idő után az öt srác eldöntötte, hogy ők hullámot fognak ugrani. Ami abból áll, hogy, mikor jön a hullám beleugranak és egész a partig sodródnak. Ahogy bementek a hullám már jött is. De egyik sem volt olyan bátor, hogy beleugorjon, ezért inkább kimenekültek.
Már vagy egy órája, hogy a vízben lehettek, mikor elhatározták, hogy kijönnek kicsit melegedni. Én még mindig ott álltam a viz szélén és röhögtem őket, hogy kivannak fáradva. Egy kis idő múlva Nicole jött oda hozzám.
- Na milyenek lettek a képek?- kacagott
- Hát...Ne is kérdezd! Nézd meg inkább!
- Ez a legjobb!- mutattam meg azt, amikor a fiúk elmenekülnek a hullám elől
- Ez tényleg jó! De ez! Ezen napokig tudnék röhögni! Komolyan! Ennyi hülye gyereket!- röhögött
- Igen!
- Csajok! Jöttök röbbizni?- kérdezte Niall
- Megyünk?- Nicole
- Hát persze!- válaszoltam- Csak előtte felveszek egy gatyát mert kicsit fázok!- mondtam
- Jó! Menj!- Niall
- Én is jövök!- szólt Nicole
- Oké! Harry....Vedd el légyszi a fényképezőt. - indultam el feléjé
- Liz! Dobom!- Liam
- Várj! Itt a gép!- intettem a kezemmel
- Nem gond!- és már dobta is a labdát
Sikerült úgy elkapnom a labdát, hogy a gépnek sem lett semmi baja és nekem sem.
- Megyünk felveszünk egy gatyát!- adtam oda Harrynek a gépet
- Oké! De vidd ezt is!- adta vissza
- Rakd le! Mert röbbizni nem fog kelleni!
- Igaz!
Felmentünk a teraszra és felvettünk magunkra egy pár cuccot. Gondoltuk csinálunk magunkról valami jó kis képet ezért bevágtuk a pózt rendesen.
- Nézzem!- kérte el Nic a gépet
- Tessék!- adtam oda
- Aszta!- kapott röhögőgörcsöt
- Nem semmi mi?
- Hát nem....- röhögött még mindig
- Na gyere menjünk vissza!- hívtam
- Oké!
Levettem magamról a felesleges cuccokat, csak egy nadrágot vettem rá a fürdőruhámra majd elindultunk vissza a többiekhez.
- Kezdhetjük!- én
- Na jó! Akkor a csapatok, hogy legyenek?- kérdezte Dani
- Hát...az egyikben Liz, Harry, Eleanor, Louis, Danielle meg Liam. A másikban meg Lola, Niall, Nicole, Adam és én. Ez így jó?- kérdezte Zayn
- De igy mi kevesebben vagyunk!- Niall
- Igen! De nem baj!- Zayn
- Tudjátok mit? Niallt kétszer kell kidobni. Oké?- vetettem fel az ötletet
- Oké!- mondta boldogan Niall
- Akkor kezdjük!- indultunk el
*Harry szemszöge*
Felálltunk csapatokba és játszani kezdtünk! Egy darabig ment is, de azt hiszem pont Niall volt az aki kidobta Louist és Louisról átpattant rám így mind a ketten kiestünk. Leültünk a homokba és onnan figyeltük, hogy a többiek hogyan játszanak. Csak Lizt bámultam és azon gondolkodtam, hogy lehetek én ilyen szerencsés. Ahogy visszaütötte a labdát és amilyen boldog volt. Jó volt ilyennek látni.
- Mi az haver?- bökött meg Louis
- Semmi! Csak gondolkodom!
- Értem!- nézte a többieket és bólogatott.
Tudja, hogy így ki lehet szedni belőlem a dolgokat.
- Louis! Nagy baj van!- mondtam
- Mi az a nagy baj?- kérdezett rá
- Itt van!
- Ki? Ki van itt?- nézett rám úgy mintha bolond lennék.
- Lora!- mondtam csendesen
Ez a név hallatán "lefagyott". Nem tudott válaszolni semmit. Csak ült mellettem és elszörnyedt arccal rákérdezett.
- Hogy a francba került ő ide?
- Nem tudom! De azt igen, hogy megcsókolt. Bassza meg! És és hülye...Elveszítettem a fejem és visszacsókoltam. Azt hittem, hogy.....Hogy nem most vagyunk!
- Ne Harry! Tudod, hogy neked ott van Liz! Ne engedj annak a ribancnak!. Louis
- Tudom Louis, hogy nem szabadott volna. De értsd meg, hogy elveszítettem a fejem. Nem emlékszem, hogy történt.- mondtam kétségbeesetten.
- Elhiszem4 De ne engedj neki. Emlékezz, hogy akkor mi volt. Nem akarod ismét azt. Igaz?
- Persze, hogy nem! Szeretem Lizt és épp ezért is küldtem el.
- Akkor hol voltál annyi ideig? Ugye nem vele?- kérdezte
- Nem! Csak muszáj volt megjárnom magam.
- Ezt jól tetted!- helyeselt
- Na mi van?- jött oda Niall
- Semmi! Csak dumáltunk!- válaszoltam- Inkább azt mond meg, hogy hogyan kerültél te ide a kiesőkhöz?- böktem meg
- Hát....Az úgy történt, hogy.......izé.....Eleanor egymás után kétszer kidobott!- hajtotta le a fejét
- Pont egy csaj volt az aki kidobott? És ráadásul kétszer?- kacagott Louis
- Igen....Jól tud a csaj!- védte Niall az egoját
- Tudom! Ő az én kis ügyesem!- Louis
- Na mi van? Mind kiestetek?- néztem a felénk jövő embertömegre
- Igen! Már csak Liz meg Zayn maradtak!- mondta Liam
- Hajrá Liz!- kiáltottam
- Hajrá Zayn!- mondta Niall is
Egy utolsó dobással Liz elkapta Zayn és igy a mi csapatunk nyert.
- Nyertünk!- futott felém Liz
- Igen!- pörgettem meg
- Jó voltál Zayn!- mondta Liz
- De te ezek szerint még ügyesebb.- Zayn
- Na srácok! Most 5 óra van! Szerintem 6 fele indulni kéne!- szóltam a többieknek.
- Oké!- egyeztek bele
- Mi elmegyünk Lizel sétáni egyet a parton! Hatra itt vagyunk!- fogtam meg Liz kezét
- Oké! Hatkor itt!
Csókunk közben a víz simogatta a hátunkat és mi csak feküdtünk ott. Kettesben. Ott feküdtünk és beszélgettünk még egy fél órát, mikor Liz felállt
- Szerintem most már mennünk kéne!
- Nem akarok még!- húztam vissza
- Pedig muszáj lesz!- puszilt meg
- Na jó! De csak lassan! Ne siess!- fogtam meg ismét a kezét
*Liz szemszöge*
Visszamentünk és a srácok még fürödtek. Ahogy megláttak minket kijöttek a vízből. Mindenkinek odaadtuk a törölközőjét és nekiláttak törölközni.
- Na várjatok! Olyan édesek vagytok így! Csinálok egy fotót!- vettem elő a gépet
- Oké!- válaszoltak
- Kész is!- mondtam
- Na jó! Akkor szedelőzködjünk!- mondta Danielle
- Eleanor?!- hívtam kicsit félre
- Igen?!
- Tudod...Azon gondolkodtam, hogy mostanában nem igazán volt időnk csajos programokra. És ha van kedved meg időd, mi lenne ha interjú után elmennénk egyet vásárolni?!- vetettem fel az ötletet
- Szuper lenne! Hívjuk a többieket is?- kérdezte
- Hát...Én úgy gondoltam, hogy csak ketten megyünk. De ha szeretnéd.
- Nem! Megyünk ketten!
- Oké!- indultam el Harry fele
- Liz! Várj egy kicsit!- kiáltott utánam
- Mondjad!
- Ne haragudj, hogy rákérdek de....Te haragudtál rám valamiért? Kicsit furán éreztem magam....
- Hát....Az a helyzet, hogy egy kicsit talán féltékeny voltam. De már tudom, hogy nincs miért.
- Tényleg nincs Liz! Én Louist, Harry meg téged szeret. - El
- Igen! Tudom!
- Liz! Gyere! Kész vagyunk!- hívott Harry
- Oké! Na El akkor még találkozunk.
- Igen!
- Akkor már csak holnap találkozunk?- kérdezte Niall
- Igen! Szerintem!- Liam
- Hát mi elmegyünk anyáékhoz, hazakísérjük Nicoleékat de veletek szerintem csak holnap az interjúnál találkozunk.- mondtam
- Na jó! Akkor sziasztok!
Mindenki elbúcsúzott mindenkitől és elindultunk hazafele.
- Mi volt ma Zaynel?- kérdezte Harry
- Semmi nagy! Csak megbocsájtottam neki.
- Értem.
Az út maga nem volt hosszú de így is Kilencre értünk anyáékhoz. Kiszálltunk de nem akartunk sokat maradni mert elég fáradtak voltunk.
- Sziasztok!- mentünk be
- Sziasztok!- jött oda anya- Na milyen volt?
- Szuper!- Nicole
- Elfáradtatok?- kérdezte apa
- Igen!
- Na menjetek! Üljetek le! Addig és hozok valami innivalót.- anya
- Oké! Köszi!- mondtam- Nic! Gyere menjünk ki!- hívtam magammal
- Jó! Adam? Harry? Nem jössztök?- kérdezte Nic
- Én inkább bent maradnék!- Adam
- Én is!- Harry
- Na jó! Akkor gyere!
Kimentünk a kertbe és leültünk a padra. Elővettem a fotógépet és nézni kezdtük a képeket. Annyira jók lettek.
- Ehhez mit szólsz?- kérdeztem Nicolet
- Olyan bolondok! Nagyon jó kép!- kacagtunk
- Igen!
Végignéztük az összes fotót majd elindultunk befele.
- Mikor mentek?- kérdeztem
- Haza? Hát....Holnapután- mondta szomorúan
- Ne! Már ilyen hamar?
- Igen!
- Oh! Az a kár, hogy holnap nem hiszem, hogy tudunk találkozni mert tudod...interjú és utána Eleanorra programom van. De azért megpróbálunk átjönni.
- Na oké!- értünk be
- Tessék!- adta ide anya az italokat
- Köszi!
- Na milyen volt? Meséljetek kicsit!- Tom
- Szia! Elvagy-e fáradva?- pusziltam meg testvéremet
- Elfáradtam de megvagyok! És ti?
- Hát...Nagyon csúcs volt. Annyit bolondkottunk. Nézzétek meg a képeket.- adtam oda a gépet
- Lehozom a vetítőt.- mondta Tom
- Oké!
Lehozta és úgy néztük meg a képeket. Már többször is láttam de most is annyit kacagtunk, hogy már a hasunk is fájt tőle. Még ott voltunk egy fél órát amíg minden elmeséltünk majd elbúcsúztunk és elindultunk hazafele. Otthon nem húztuk az időt, együtt tusoltunk, hogy rövidebb legyen és hamar ágyba is bújtunk. Fáradtak voltunk így arra döntöttünk eltesszük magunkat a holnapi interjúra.........................................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése