11. Fejezet

Sziasztok! Látom nem igazán kommenteltek! Pedig örvendenék neki. Na itt a 11. rész,
jó olvasást és légyszi ha itt jártok hagyjatok magatok után nyomot.

*6 hónappal később*

*Liz szemszöge* 


- Liz!? Megkötöd a nyakkendőm?- kiabált át Harry a másik szobából
 - Igen! Gyere át!
- Melyik legyen?- emelte meg a nyakkendőket
- Szerintem ez!- mutattam a feketére
- Akkor megkötöd?
- Ja persze!- mosolyogtam rá
- Köszi!- adott egy puszit- Lemegyek és felhívom a skacokat..Addig el tudsz készülni?- idult el lefele
- Jövök én is mindjárt!- én
- Oké!- szólt vissza a lépcső aljáról
Felvettem a ruhámat amit anya tervezett nekem és nagyon imádom! Egy bordó, hosszú ruha. A hajam már rendben volt mert azt Emma a fodrászom megcsinálta. Mikor kész lettem kicsit elméláztam ezen a hat heten.
Gyorsan eltelt és sok minden meg is változott. Jövő hét elsején megyek iskolába amit már várok, beindult a modellkedési karrierem amit Tom testvéremnek köszönhetek mert a rólam készült pár fotót beküldte egy szerkesztőségi laphoz ahol nagyon tetszettek nekik a képek és ezért le is szerződtek Tommal, ami abból áll, hogy minden szombaton be kell küldenünk nekik 5 képet és azt ők feldolgozzák és bekerül az internetes honlapjukra meg egy magazinba is. Daniellevel összejött beindítani a táncsulinkat aminek a neve csak simán Dance Scool. Na ennyit rólam. Lolával nagyon jó barátnők lettünk, mondjuk ez annak is köszönhető, hogy összejöttek Niallal. Lolával egy osztályba fogunk járni ami nagyon szuper mert legalább ismerek majd onnan valakit. Eleanor és Louis még mindig együtt vannak és még mindig legjobb barátok vagyunk. Liam és Danielle is megvannak, azt hiszem Liam fontolgatja a lánykérést és remélem nem vár vele majd sokáig...Perrie szegény...ő még csak most kezdi kiheverni Zaynt, ami nekem még nem sikerült és azt hiszem, hogy nem is fog. Azóta is már vagy húszszor bocsánatot kért tőlem és Harrytől is de egyszerűen nem tudom neki elfelejteni. Rob még mindig nem tud semmit erről a Zaynes dologról ezért Sajnos Zayn is itt lesz az esküvőn, és ami a legrosszabb az az, hogy nem nézhetem őt levegőnek mert Rob gyanakodni kezdene ami nem lenne a legjobb. Kicsit izgulok a mai esküvő miatt de bízom benne, hogy minden simán fog menni. Rengetegen leszünk! Rokonok, barátok, ismerősök többek közt az unokatesóm Nicole is.
- Na megvagyok!- sétáltam le a lépcsőn
- Gyönyörű vagy!- csókolt meg Harry
- Te sem panaszkothatszt!- igazítottam meg a zakóját
- Kösz!
- A srácok? Jönnek?- én
- Azt mondták, hogy 5 perc és itt vannak!
- Ezek biztos ők!- néztem ki az ablakon de nem láttam semmit
- Akkor gyere!- fogta meg a kezem
- Zárod vagy zárjam?- néztem a zárra
- Zárom!
-Oké!- indultam el a lépcsőn
Hamar bezárta az ajtót és már jött is utánam. Mikor leértünk csak akkor láttuk meg a srácokat limuzinban ülve. Azt tudtam, hogy Robék valami érdekeset akarnak de, hogy ennyire.
- Hölgyem!Szálljon be kérem!- nyitott ajtót Harry
- Ohh...Köszi!- szálltam be
- Sziasztok!- köszöntek a többiek
- Sziasztok!- viszonoztuk köszönésüket
- Annyira csinos vagy!- emelte meg a ruhám szélét Lola
- Köszönöm!
- Indulhatunk?- nézett hátra a sofőr
- Igen...- válaszolt Louis
- Hát csajok...Gyönyörűek vagytok mind!- mosolygott ránk Niall
- Niall! A fogszabid????- lepődtem meg
- Levették! Hogy tetszik?- villogtatta meg fehér fogsorát
- Csodás a mosolyod!- kacagtam
- Kösz!- nevetett Niall is
- Ohhh...!- nézett ránk Louis bohóckodva mivel Harry össze kulcsolta a kezünket
- Mi van?- emelte meg a tekintetét Harry
- Azon gondolkodtam, hogy, mikor megyünk majd a ti esküvőtökre Harry.- hajtotta Louis a fejét a tenyerére és úgy bámult tovább
- Hát...Ezen még nem gondolkodtunk Louis!- szóltam bele és is kicsit elpirulva
- De azért na....!- hajtogatta még mindig
- Louis! Hallgass!- szólt rá Eleanor
- Legyetek boldogok!- szólt oda Zayn is
Ezalatt a pár hét alatt nem beszéltem vele de azt hiszem, hogy ez ma elkerülhetetlen lesz.
- Azok! Nem látod?- nézett rá Perrie
- De...- halkult el Zayn
Éreztem, hogy Harry egyre idegesebb lesz és szorított egyet a kezemen. Erre én csak megpusziltam, hogy egy kicsit megnyugodjon ami sikerült is.

                                                      ~**********~

Hamar odaértünk a templomhoz ezért nem tudtunk sokat beszélgetni. Ami kis időnk lett volna azt is Louis hülyeségeivel töltöttük el ugyanis arra mindig jut idő. Mindenki a barátnőjével ment be ezért a látszat kedvéért Zayn meg Perrie is igy tett. Bementünk a templompa és keresni kezdtem anyáékat. Hamar meg is találtam ezért szóltam Harrynek, hogy menjünk oda amíg a többiek leülnek.
- Sziasztok!- köszöntünk
- Szia kicsim!- jött oda anya
- Szia Harry!- fogtak kezet apáék
- Nem ültök le?- nézett ránk anya
- De- de csak be akarok nézni Grétához mert megígértem neki!- avattam be a családom
- Én akkor megyek és leülök.- mondta Harry
- Rendben! Jövök mindjárt!- pusziltam meg
Bementem a kis szobába és a fel- alá járkáló Grétával találtam szemben magam.

- Szia!- öleltem meg
- Szia! Nagyon csini vagy!
- Hát még te!!! De jobb lenne ha nem lennél ennyire ideges!- próbáltam célozni arra, hogy nyugodjon meg végre
- Próbálok! de nem nagyon megy!
- Azt látom! Nyugi! Minden rendben lesz!- simogattam meg a hátát
- Köszönök mindent!
Ebben a percben hallottuk meg az orgona hangját, ami azt jelezte, hogy Grétának menni kéne. Nem kellett sok már jött is Will bácsi, hogy kísérje az oltár elé a menyasszonyt.
- Gyere kincsem!- szólt oda Will bácsi
Mielőtt még Gréta elindult volna én hamar kiszaladtam és leültem Harry mellé.
- Mondta anyud, hogy Gréta nagyon izgul.- súgta a fülembe
- Igen,. de már minden rendben van!
- Bocsi, hogy késtünk csak csúcs forgalom van itt Londonban....- ült le mellém Nicole és Adam a barátja
- Nicole! Ad! Sziasztok! Semmi gond!
- Sziasztok!- köszönt ad is
- Hello! Harry vagyok!- fogtak kezet Adel
- Pasid?- kérdezte Nicole
- Igen...- de már nem tudtam befejezni amit akartam mert Gréta és
Will bácsi mellettünk haladtak el.
- Istenem de szép!- tátotta el a száját Nicole
- Igen.....
Gréta és az apukája úgy vonultak előre mintha valami mesében lennénk. Csodás volt.

~**********~

- Megcsókolhatod a menyasszonyt!- szólt a pap
Meg is tették és lassan orgona szóra kimentek a templomból majd mi is utánuk.
Én már az autóhoz indultam és Tom is jött felém.
- Csinálok egy képet a magazinnak oké?- kérdezett rá
- Rendben!

- Kész! Nem tudod, hogy hol fogunk fotozkodni?- kérdezett rá
- Hát szerintem a parkban!
- Na jó akkor megyek és beszélek anyáékkal.
- Oké
Egy kis idő után mindenki beszállt az autóba és elindult a park fele. Mi is igy tettünk és elindultunk. Mindenki rengeteg képet akart Robal meg Grétával ezért szegények eléggé kifáradtak a nagy melegben.
- Na akkor most menjünk és ünnepeljük meg!- kiáltotta el magát a szótszóló.
Így mindenki átautózott a lefoglalt vendéglőbe.

~***********~

- Hova üljünk?- kérdezte Louis Robot
- Ahova szeretnétek!- Rob
- Akkor üljünk mind egymás mellé!- Harry
- Oké!
- Na megyek fogadom még a vendégeket!- mondta Rob
- Oké! Beszélünk még!- pusziltam meg
Mindenki elfoglalta a helyét és hamarosan elkezdődött a menyasszonytánc. Nagyon szépek voltak ketten. Úgy forogtak ketten mint egy herceg és hercegnő. Most gondoltam bele igazán abba amit Louis mondott" Mikor megyünk majd a ti esküvőtökre Harry!". Fura volt ilyesmin gondolkodni mert nem is beszéltünk erről. Gondolataimat megszakította, hogy már a szülőknek meg a testvéreknek is fel kellett álljanak táncolni. Én Harryvel táncoltam ami természetes de szegény Robna nincs most barátnője így felkérte Perriet aki örömmel belement.
- Nagyon boldog vagyok, hogy én is a családodhoz tartozhatok! Itt táncolni nagy megtiszteltetés!- húzott közelebb magához Harry
- Én is nagyon örvendek! Szeretlek Harry! Mindennél jobban!- bújtam neki a melkhasának.
- Szegény Gréta kilehet már fáradva. Vagy az 5. táncnál tarthat. Mi már a harmadiknál leszálltunk Harryvel mert nem bírtuk.
- Felkérhetlek?- jött oda Louis
- Igen...
- Vigyázz rá!- szólt utánunk Harry
- Jó- jó! Nyugi Rómeó!- Louis
Táncoltunk egy darabig de egyszer csak Nicole pasija kért át Louistól.
- Vihetem?- nézett Louira
- Igen....
- Nagyon megváltoztál!- mért végig Adam
-Igen! El telt az idő! Amúgy, hogy vagytok Nicoleal?
- Jól! Eljegyeztem!- mosolygott
- Ohhh! Gratulálok!
- Köszönjük!
Láttam, hogy Zayn közeledik felén és nagyon megijedtem.
- Elkérhetem a csajszit?- nézett Adamre Zayn
- Persze! Majd még beszélünk Liz!
- Adam!- szóltam utána, hogy ne hagyjon itt de már nem hallotta.
Le akartam ülni mert semmi kedvem nem volt Zaynel táncolni de anya intett, hogy nehogy ott merjem hhagyni mert az illetlenség lenne. Ezért muszáj volt táncolnom vele.
- Miért nem akarsz táncolni vele? Már számtalanszor bocsánatot kértem. Tudom, hogy hülye voltam és ezt nem lehet csak úgy elfelejteni....de hidd el, hogy nagyon megbántam.
- Én elhiszem Zayn! De még mindig él bennem ez az egész!
- Zayn!- jött oda Harry- Liz! Gyere!- mondta csendesen
- Ezt még megbeszéljük!- mondtam Zaynnek
Erre ő csak mosolygott egyet és felkérte Perriet. Nem tudom mi történt velem. Hirtelen megenyhültem és szinte megbocsájtottam neki.
- Ez meg mi volt?- kérdezte Harry és táncolni kezdtünk
- Semmi, csak felkért és anya nem engedte, hogy ott hagyjam.
- Az más! De vigyázz vele kérlek!- puszilta meg a homlokom
- Jó!- Amúgy meg ismét bocsánatot kért! Szinte megbocsájtottam csak jöttél te.
Erre már nem tudott válaszolni mert jött Rob és átkért.
- Olyan boldog vagyok Liz!- kezdtünk el táncolni
- Örvendek, hogy az vagy! Nagyon szeretlek!- öleltem meg
- Én is! Te Liz! Valami baj van köztetek Zaynel?
- Amm.....mmm....mi lenne?- makogtam
- Hát..én kérdem tőled.
- Nem, nincs semmi. Jóban vagyunk!- füllentettem
- Na jó...Akkor rendben van....Megyek felkérem a családtagokat...- puszilt meg
- Rendben.
Elindultam leülni mert kicsit elfáradtam. Harryt nem láttam ezért leültem Louis mellé.
- Harry?- néztem Louisra
- Kiment a mosdóba!
- Ja. És Eleanor?- kérdeztem
- Hazalépett mert valami otthon maradt! Kérsz?- mutatott a likörös  üvegre
- Egy kicsit!
Telt az idő. Már vagy a 10. pohár likörnél tarthattam igy egy kicsit megszédültem. Harryt sehol sem láttam, Eleanor még nem jött vissza, és ha így folytatjuk az ivászatot Louisal akkor én nem élem meg az estét józanon.
- Louis! Én egy kicsit megjárom magam azt hiszem.- álltam fel
- Jövök én is!- állt fel
- Biztos?
- Igen! Kicsit jobb ha megjárom magam mert hanem a fejembe szál a pia.- kacagott
- Én is attól félek.- indultunk el kifele
Kimentünk és amit lehetett mindent körbejártunk de Harryt még itt sem találtam.
- Szerintem már visszamehetünk! Elég hűvös van itt.- én
- Fázol? Tessék!- terítette rám a zakóját
- De hát...így megfázol Louis!
- Dehogyis! Gyere sétáljunk még!- fogta meg a kezem
Nem tudom miért de megengedtem neki. Úgy sétáltunk még vagy egy órát, maja arra döntöttünk inkább bemegyünk. Ahogy bementünk megláttam Harryt és Eleanort. Épp táncoltak. Gyorsan elengedtem Louis kezét, levettem  zakóját és leültünk.
- Szia édes!- jött oda Harry és megcsókolt
- Szia! Merre voltál?- néztem rá
- Elkísértem Eleanort mert valamit otthon hagyott.
- Ja...Azért írhattál volna egy SMS- t. Kerestelek.
- Ne haragudj! Bocsi! Na megyek még táncolni Eleanorral.
- Ez meg mi volt?- néztem Louisra meglepetten
- Nem tudom, de akkor ezek szerint barátnőt cseréltünk a ma estére.- kacagott
- Ja... Úgy néz ki!- túrtam bele a hajamba
- Akkor ez esetben... Táncolunk?- kért fel
- Igen!- nyújtottam a kezem
Ahogy felálltunk egyből lejárt a szám. Vártunk egy kicsit a következő számra és hát egy lassú volt. Csak táncoltunk és táncoltunk. Nagyon jól éreztem magam Louisal, bár fura volt, hogy nem Harry van mellettem de azért élveztem. Lassan ráengedtem a fejem a melkhasára és úgy táncoltunk tovább. Ránéztem Harryre és elég furán nézett rám, ezért felemeltem a fejem.
- Valami baj van?- nézett rám Louis
- Nem, nincs semmi.
Hamar lejárt a szám és már hozták is a tortát. Gyönyörű volt. 

Itt az a szokás, hogy, amikor hozzák a tortát ott ahol vagy megállsz és várod amíg kihozzák. Mi is így tettünk és amire észre vettem volna Louis már összekulcsolta a kezünket és hátulról nekem simult. Láttam, hogy Harry, Eleanor és anya is szúrós tekintettel néz ránk. Gondoltam, hogy ebből még botrány lesz de ebben a percben nem érdekelt, jól éreztem magam Louisal, talán egy kicsit túl jól. Hamarosan már mindenki kezében volt egy szelet torta. Miután mindenki megette mentek odaadni az ajándékot Robéknak. Mi is sorra kerültünk Harryvel és, amikor eljöttünk nem mondott nekem semmit csak szó nélkül visszament Eleanorhoz. Nem tudom mi van vele, talán haragszik. Reméltem, hogy meg tudjuk beszélni.

                                                     ~*************~

Már csak a mi kis bandánk meg a család volt ott, más mindenki hazament. Anya megkért, hogy segítsünk neki összeszedni a cuccokat de Rob szólt, hogy semmi szükség rá mert felfogadtak valami takaritó céget akik megcsinálják hogy nekünk ne keljen még ezzel is bajlódnunk.
- Na akkor mi megyünk!- néztem a családra
- Rendben! Majd holnap beszélünk ebédkor!
- Oké! Sziasztok!- köszöntünk el
Louis ott állt mellettem ezért adtam egy puszit neki is és Eleanornak is majd elindultam kifele mert már Boos várt az autóban.
- Szia! Harry? Nem együtt jösztök?- kérdezte Boos
- Szia! De igen! Mindjárt jön ő is!- ültem be
- Oké! És merre megyünk?- Boos
- Hozzám!- szállt be Harry mellém
- oké! Amúgy hello Harry!
- Hello!
Egész úton semmit sem beszéltünk. Nekem inkább aludni lett volna kedvem.
- Köszi a fuvart!- nézett Boosra Harry
- Nincs mit! Sziasztok!- és már el is hajtott
Felmentünk a hálóba és nekiálltunk átöltözni.Még mindig nem szóltunk egymáshoz ami már kezdett idegesíteni ezért tennem kellett valamit.
- Harry! Segítenél lehúzni a zibzárt?- forditottam neki hátat
- Hát persze!- hajolt a vállam fölé
Megpuszilta a bőrt majd végigsimított a karomon.Levette rólam a ruhát és az ágyra döntött. Hirtelen gyors csókcsatába kezdtünk. Hagytam, hogy csinálja amit elkezdett mert én is élveztem de egy ki idő után megállt és rám nézett.
- Fura ez az illat! Új parfüm?- harapta meg a nyakam
- Nem! Nem tudom mit érzel! Vagy várj! Lehet ha Louist érzed
- Louist?- lepődött meg és elhajolt a nyakamtól
- Igen! Tudod amíg te Eleanorral voltál mi addig sétáltunk egyet Louisval és elég hideg volt ezért ide adta a zakóját. És hozzá is bújtam.
- Most úgy- e csak viccelsz?- nézett rám
- Nem Harry! Tudod, hogy milyen hideg volt.
- Hát akkor miért nem mentetek be?
- Mert nem volt kedvünk!- fordultam ki alóla
- Komolyan! Ezt nem hiszem el! Már nem csak Zayn?- kezdte a vitát
- Harry! Ne hasonlítsd Zaynhez mert Louis csak a legjobb barátom!- kezdtem kicsit hangosabban beszélni- Nem kell a féltékenységi jelenet!
- De te nem érted, hogy nem bírom nézni ha más férfi van melletted. Ez kínzás számomra mert ha hiszed ha nem halálosan szerelmes vagyok beléd Liz! De amint látom neked ez nem sokat számit.- szállt le az ágyról
- Tudod mit? Akkor elmondom, hogy csak azért voltam annyit Louisval mert a pasim valaki mást szórakoztatott. -kiabáltam- Tudod milyen szarul esett, hogy te elmentél Eleanorral és még egy rohadt üzenetet sem tudtál írni! Tudod mennyit vártam rád! Kerestelek!- könnyesedett be a szemem
Erre a mondatra Harry felém fordult és elindult.
- Igazad van!- fogta meg a kezem- Tudod megakartam kérdezni, hogy....már mindegy!- állt fel megint
- Mit akartál Harry?- kérdeztem
- Hát....Mondom már mindegy mert ezek után nem mennél bele.
- Én azért szeretném hallani.- én
- Na jó...Megakartam kérdezni, hogy nem akarsz- e ideköltözni. De tudom, hogy a mai után nincs erre nagy esély
- Ohh Harry! Most ezt honnan veszed?
- Hát nem tudom! Csak valahogy úgy érzem mintha már nem lennénk olyan közel egymáshoz.
- Harry! Én mindennél jobban szeretlek, ezt jegyezd meg! Nem tudom te, hogy érzel de nekem nagyon fontos vagy! És ilyenen ne is gondolkodj, minden rendben van köztünk, az, hogy mostanában kicsit többet veszekszünk az még nem jelent semmit. Különben ha áll még az ajánlat szívesen belemennék.
- Tényleg ideköltöznél? Én is annyira szeretlek és igazad van. Nem szabad ilyeneken gondolkodnom.- ölelt át
- És igen... szívesen ideköltöznék!
- Ammm...akkor jó...Holnap megbeszéljük a családoddal az ebédnél. Mit szólsz?- lett hirtelen nagyon izgatott.
- Oké! De még valamit szeretnék megbeszélni!- fogtam meg a kezét
- Igen?!? Hallgatlak!
- Arra gondoltam, hogy elmondhatnánk a nagyvilágnak.....hogy együtt vagyunk!
- Ja...Az jó lenne! Mi? Mit mondtál? Liz imádlak! Ezt nem tudom elhinni, hogy belementél! Basszus!- csókolt meg. És ott folytattuk ahol abbahagytuk!

                                                        ~*****************~

- Életem egyik legcsodásabb percei voltak!- ölelt át Harry
- Nekem is!
- És, hogy akarod, hogy elmondjuk az embereknek?- nézett rám
- Hát...Most két hét múlva lesz egy interjú nem?
- De!- Harry
- Na...Akkor ott elmondjuk! Biztos rákérdeznek majd, hogy együtt vagyunk- e.
- Valószínű. De mitől gondoltad meg magad?
- Hát...Már két hónapja együtt vagyunk és szerintem eléggé komoly kapcsolatunk lett. Vagy nem?- néztem fel rá
- De. Nagyon is! Köszönöm neked, hogy belementél!- puszilt meg
- Na jó! Aludjunk mert már 6 óra és ma ebédre vagyunk hívva.- csókoltam meg
- Aludj jól édesem!- húzott magához!............................


Esküvői képek amiket Tom készített:

Stb.......

10. Fejezet

Sziasztok! Az a probléma történt, hogy nem tudom de valahogy kitörlődött minden amit eddig irtam.  De most megint nekiálltam és irni kezdtem. Kérlek ha olvassátok hagyjatok magatok után nyomot. Nem kerül sokba csak egy pipa. Előre is köszi nektek, és jó olvasást!  


*Harry szemszöge*

Úgy ébredni, hogy azt az embert tudhatod magad mellett akit szeretsz, csodás érzés. Gondoltam, hogy ha már felébredtem csinálhatnék valami reggelit. Lementem a lépcsőn és Rose volt a konyhában.
- Jó reggelt Rose!- suttogtam
- Jó reggel Harry!
- Itt aludt az éjszaka?- néztem rá de titkon reméltem, hogy nem
- Hát...igen! Gondolom a barátnője is!- mosolygott sokatmondóan Rose
- Igen...bocsánat...Tudja elfelejtettem, hogy minden kedden itt alszik!
- Semmi gond! De ez az ön háza! Különben nem hallottam semmit!- "húzott zibzárt a szájára!
- Köszönöm!
- A kislány felébredt már?
- Nem...azért jöttem, hogy csináljak neki reggelit és kávét.- avattam be
- Segítség kell?- ajánlotta fel
- Nem köszönöm! Boldogulok egyedül is!- kapcsoltam be a kávéfőzőt
- Rendben akkor megyek és megnézem a medencés fiút mert úgy hallom megjött!- indult el kifele
- Rendben.
- Ja és Harry! Akarnak ma fürdeni?- lépett vissza
- Igen...talán 2 óra múlva.- mondtam
- Rendben
Már készen voltak a pirítósok és a kávé is lefőtt. Mind feltettem egy tálcára és elindultam a szobám fele. Benyitottam és Liz pont akkor ébredt meg. Keresni kezdett maga mellett és látszólak meglepődött, mikor nem talált ott. Szétnézett a szobában és észrevett.
- Szia kicsim!- csókoltam meg- Hogy aludtál?
- Jól! Csodálatosan!- dőlt végig az ágyon
- Hoztam neked reggelit! Remélem nem lesz semmi bajod tőle.- mosolyogtam
- Én is remélem és köszi, de azt hiszem egyszer megyek és felöltözöm.- indult a táskájáért
- Oh...engem nem zavar ha így maradsz!
- Tudom, hogy téged nem, de engem igen! Még....- hajtotta le a fejét.....
- Azt hittem, hogy a tegnap sikerült megszabadulnunk ettől.- komolyodtam el
- Én is! de nem teljesen.
- Akkor ha gondolod  vegyél fürdőruhát...arra gondoltam, hogy reggeli után fürödhetnénk egyet! Mit szólsz?
- Remek ötlet! Akkor megyek és felveszem! Habár...talán itt is feltudnám!- állt fel
- Te tudod kicsim, hogy mi fér bele.- mondtam- De ha bármiben segíthetek! Szólj!
- Jó...akkor add ide légyszí a táskám!- mosolygott
- Tessék!
Lassal megpróbálta levenni magáról a takarót de nem nagy sikerrel. Gondoltam most kéne valahogy segítenem csak azt nem tudtam, hogy hogyan A hátához simultam és együtt vettük le a takarót. Végigímítottam a karján és megcsókoltam a nyakát. Magam fele fordítottam és szenvedélyes csókcsatába kezdtünk. Rádőltünk az ágyra és apró puszikat hagytam teste minden apró kis részén. Láttam. hogy neki is tetszik az az ötlet, hogy megismételjük a tegnap éjjelit ezért kicsit bátrabb lettem.

~*******~
- Köszönöm!- nézett rám
- Nem. Én köszönöm, hogy vagy nekem.- öleltem át- Tudod, mikor legelőször megláttalak már akkor éreztem, hogy többet jelentesz nekem. Az az igazság, hogy én még sosem éreztem ilyen egy lány iránt sem. Te valahogy más emberré teszel, megváltoztatsz! Amit köszönök!
- Te is sokat jelentesz nekem. Hidd el!- adott egy puszit a számra- De gyere! Vegyük már fel azokat a fürdőruhákat!- mászott ki mellölem.
- Jó...menjünk!
Hamar felkaptuk magunkra azokat a falatka ruhadarabokat és irány a medence.

*Liz szemszöge*Már a medence fele tartottunk, mikor megcsörrent a telefonom. Eleanor hívott bár fogalmam sem volt, hogy miért úgyis hamarosan találkozunk.
- Szia!- szóltam bele
- Szia! Mit csináltok? Zavarlak?
- Nem, nem zavarsz! Harry bent van és koktélt csinál és én elindultam a medence fele.
- Oh...romantikázás!- Mi volt az éjszaka? Hm?- kiváncsískodott
- Te honnan tudsz erről?- lepődtem meg
- Mármint, elakartam mondani csak....
- Hát tudod Louis épp most beszélget Harryvel, és olyanokat kérdezget, hogy jól csinálta? Meg, hogy milyen volt? Szóval ebből következtettem
- Ahhh...értem- kacagtam Eleanor logikáján
- Akkor tényleg?
- igen...lefeküdtünk!- kacagtam bele a telefonba
- Ahhh...És milyen volt?- kérdezte meg ő is mint Louis
- Csodás...Harry végig nagyon gyengéd volt.
- Hát akkor jó nektek. Nekünk nem volt valami romantikus esténk!
- Mert?- kérdeztem
- Mert Louis nem érezte jól magát és hamar elaludt.
- Ja...
- De a reggelünk annál jobb volt.- mosolygott
- Akkor rendben vagytok?
- Igen. Nagyon is!- mesélt....
- Na jó akkor. Ma úgy-e jössztök?
- Hova? Ja...vacsorázni...Persze!- De hova menjünk? Harryhez?
- Igen ide....
- Rendben...na most teszem le mert jön Louis. Majd beszélünk! Szia!- nyomta ki a telefont
- Szia!- köszöntem el
- Kivel beszéltél?- jött ki Harry két koktéllal a kezében
- Eleanorral.
- Ja...Én meg most beszéltem Louisal!- adta ide az egyik italt

- Tudom! mondta El.
- Jönnek ma! Legalábbis Louis azt mondta.
- Eleanor is azt  mondta szóval szerintem is jönnek.
- Ja...És mit eszünk?- Harry
- Hát...Én arra gondoltam, hogy Pizzát mert azt mindenki szereti. Mit szólsz?
- Igen! az jó lenne!- ivott még egyet az italából és letette.- Gyere menjünk fürdeni!- és felkapott az ölébe
- Harry! Van lábam! Be tudok menni!
- Tudom...De így sokkal romantikusabb nem?- indult el befele
- De!
Alig tudtam már kimondani ezt a szót mert Harry velem együtt lemerült a víz alá. Először mérges voltam de mikor ajkait megéreztem az enyémeken máris elszállt minden haragom.

- Mikor feljöttünk a víz alól kicsit haragosan akartam ránézni de sehogy sem ment, mert nem tudtam kinyítani a szemem a sok víz miatt.
- Harry! ezt mégis, hogy gondoltad?- röhögtem
- Nem tetszett?- röhögött ő is
- Nem! Tudod száraz hajjal akartam innen kijutni.
- Nem baj! Megszárítod!- mondta tök nyugodtan.
- De annyi hajam van! És és úgy unom!- siránkoztam
- Szeretnéd ha én szárítanám meg?.- ajánlotta fel
- Te nekem? Azt inkább kihagyom köszi!- kacagtam
- De miért? Tudod milyen jó fodrász vagyok?
- Eltudom képzelni!
- De tényleg!- nézett rám
- Most nem viccelsz?
- Nem! Ez komoly!
- Hát..akkor majd meglátjuk!- kacagtam
- Csak egy szavadba kerül!
- Oké...na de ha már így alakult akkor....- és ráugrottam a hátára, hogy lenyomjam a víz alá de nem sikerült
- Na kicsim! Ez nem ment!- emelt fel a hátára
- A fene! Miért?
- Csoda lenne ha azzal a pehely súlyoddal lenyomtál volna.-kacagott
- Haha!
- Csörög a telefonom! Szerintem Louis!
- Menj vedd fel!- mondtam
Kimászott a medencéből és felvette a telefont.
- Szia Louis!- szólt bele- Igen....Nem tudom....Légyi! Köszi......Igen!...Pizzát!....Jó de gyertek át most!...Rendben! Szia!- tette le a telefont
- Na mit akart?- kérdeztem
- Áhhh...csak az adataimról kellett neki valami.- legyintett a kezével- Nem baj ha áthivtam most őket?
- Nem, nem. sőt. Nagyon kedvelem őket!
- Én is! Mindig is Louis volt a legjobb haverom és remélem ő is marad.- jött be a medencébe
- Igen....
Kicsit elméláztam majd megint Harryre néztem:
- Tudod...szerintem Zayn féltékeny rád!
- Hogy jött ide most Zayn?- nézett rám
- Nem tudom. Csak úgy eszembe jutott!- magyaráztam meg
- Különben már én is gondolkodtam ezen!
- Csak azt nem értem, hogy mire lehet féltékeny! Hiszen mindene megvan ami neked is!- mondtam
- Igen...habár nekem vagy te! Szerintem ez zavarja őt. Talán te jobban tetszel neki mint Perrie.- mondta Harry
- Nem hiszem, hogy ez lenne az oka!- ellenkeztem
- Akkor van jobb ötleted???- kérdezte
- Nincs! Talán igazad van!- láttam be
- Mert én más magyarázatot nem tudok mondani.
- Én sem! De akkor mit csináljunk?- én
- Hát...mást nem tudunk csak azt, hogy várunk, és ha gyanús jeleket veszünk észre akkor beszélned kell vele.- Harry
- Jó! De mi van ha valamit félreértünk?- aggodalmaskodtam
- Akkor meg  bocsánatot kell kérjünk!- vázolta fel
- Hello haver!- vágódott be Louis!- Szia Liz!- puszilt meg
- Sziasztok!- jött oda Eleanor is egy hűtőtáskával
- Szia Eleanor! Mit cipelsz?- Harry
- Sörök!- El
- Ohh...Az jó
-. Szia El! hogy vagy?- másztam ki a medencéből
- Szia. Jól s te?
- Megvagyok! Hoztatok fürdőruhát úgy-e?- kérdeztem
- Igen! Alattunk van!
- Ja...akkor gyere öltözz át!- hívtam
- És napozunk!- mondta örömmel
- Harryék mellett nem lehet napozni!- kacagtam
- Mit nem lehet mellettünk?- csikizett meg Harry
- Semmi- semmi!
- Mondjad!
- Nem!- kezdtem el futni
- Úgyis elkaplak!- futott utánam
Beszaladtam a medencébe és futottam amilyen gyorsan csak tudtam, ha azt futásnak lehet nevezni.
- Na látod! Most hasznát veszem a pehely sújomnak!- kacagtam
- Persze!- és Harry már el is kapott!
Felvett az ölébe és hosszasan megcsókolt.
- Bocsi srácok csak.....- magyarázkodtam
- Ne magyarázkodj! Jól csináljátok!- jött be Louis is a vízbe
- Kellemes a víz!- Eleanr
- Az! De látod! Én mondtam, hogy ezek mellett nem lehet napozni.
- Dehogy nem! Csak figyeld!- indult el kifele
Kiment és lefeküdt az egyik napágyra. Becsukta a szemét és egy nagyot mosolygott nekem, hogy lássam neki volt igaza. Láttam, hogy Harry valamit odasúgott Louisnak, gondoltam, hogy valami hülyeség lehet. Én nem mondtam semmit Eleanornak mert kí€váncsi voltam, hogy mi lesz ebből. Louis elindult kifele, leült a barátnője mellé és valamit a fülébe súgott majd lesmárolta. Ezalatt Harry sem tétlenkedett. ő is kimászott a vízből Eleanor háta mögé majd egy hirtelen mozdulattal megfogta a kezét, Louis meg a lábát és szegény lány már a víz alatt volt.
- Basszus srácok!- jött ki a víz alól- A hajam!
- Nyugi! Harry neked is megcsinálja ha akarod!- kacagtunk
A két fiú odakint ettől a mondattól még jobban röhögni kezdtek. Szegények már a hasukat fogták annyit röhögtek.
- Miért még kinek csinálja meg Harry?- El
- Hát...azt mondta, hogy nekem megcsinálja.- kacagtam még mindig
- És te belementél?- nézett rám úgy mint egy hülyére
- Miért? Egy próbát megér. Nem?
- Szívesen megcsinálom!- mondta Harry
- Hát....Na jó!- egyezett bele
- De Harry! Ha elcsúfítod a nőket......- fenyegette meg Louis
- Nyugi haver! Jók lesznek!
- Imádom ezeket a srácokat!- én
- Hát még én!- El- De Liz, igazad volt! Ezek mellett tényleg lehetetlen napozni.
- De minek azt?- Louis
- Annak kincsem mert úgy szebb!- magyarázta el Eleanor- Különben meg te mondtad, hogy úgy szebb!
- Igen...Ez igaz!
- Louis! Nem iszunk meg egy sört?- Harry
- De! Csajok ti?
- Liz iszik egy citromosat!- válaszolt Harry helyettem
- Eleanor is!- intézte el Louis
- De jó, hogy ti így tudjátok!- kacagtunk
- Komolyan......- mosolygott Eleanor
- Lenne egy kérdésem!
- Igen?!
- Tudod....Azon gondolkodtunk Harryvel, hogy...... makogtam- Szerintünk Zayn féltékeny Harryre!
- Lehet van benne valami!
- Arra gondoltam vagyis inkább Harry, hogy talán azért mert én jobban tetszek neki mint Perrie. Elgondolkodtam ezen és először baromságnak tartottam de aztán rájöttem, hogy másra nincs amire.- én
- Lehet ha igazad van! Tudod beszéltem Perrievel és elpanaszolta, hogy Zayn mostanában nem úgy viselkedik mint ahogy szokott. Én nem akarom tetőzni ezt az egészt de valószínű, hogy Harrynek igaza van.- mondta ki amit nagyon nem akartam hallanni
- Miről folyik a pletyi?- jött vissza Louis és Harry
- Rólunk....hát ki másról?- adta ide Harry a sört
- Köszi!- pusziltam meg
- Mi a baj?- kérdezte Harry
- Semmi csak....Majd megbeszéljük!  Különben hány óra van?
- 1.- Louis

- Akkor egy óra múlva jönnek a többiek! Megyek felhívom Danit, hogy merre vannak.- indultam el kifele
- Oké!
Bementem a házba és sírni kezdtem! Annyira rosszul esett az amit mondott Eleanor, hogy nem bírtam leállni ha rágondoltam. Nem akartam, hogy miattam menjenek külön Zaynék. Megpróbáltam kicsit lenyugodni, hogy feltudjam hívni Daniellet, ami sikerült is többé, kevésbé.
- Szia Liz! Dani most nincs itt.- szólt bele Liam
Vettem egy nagy levegőt és én is beleszóltam.
- Szia! Nem gond! Csak annyit akartam kérdezni, hogy merre vagytok és, hogy álltok?
- Hát...Dani még összeszed pár cuccot és indulunk!
- Ja...Az szuper!- én
- Liz! Valami baj van?- Liam
- Nem, nincs semmi!- válaszoltam röviden
- Hallom a hangodon, hogy valami baj van! Mi lett? Összevesztetek Harryvel?- aggodalmaskodott
- Nem vesztünk össze de tényleg baj van. Liam inkább majd ezt akkor beszéljük meg, mikor ide jöttök....Oké?
- Oké...gondolom nem telefon téma....
- Nem!
- Na jó Liz! Akkor hamarosan találkozunk!- Liam
- Oké!
- Szia!
- Liam?!?- szólítottam meg
- Igen?!
- Köszönöm!
- Igazán nincs mit! Tudod, hogy számithatsz rám!- biztatott
- Igen, tudom. Na szia!- tettem le a telefont
Nem akartam igy kimenni mindenkihez, ezért gondoltam kicsit megmosom az arcom. Nem lenne jó ha látnák, hogy sirtam.
Bementem a mosdóba, hideg vizet engedtem a markomba és az arcomhoz emeltem.

Vagy két percig ott tartottam az arcomnál, majd elkezdtem keresni a törülközőmet. Nem találtam de a szememet sem tudtam kinyíttani a víztől.
- Ezt keresed?- adta ide valaki a keresett tárgyat
- Igen. Köszönöm!- vettem el tőle
- Szívesen.
- Zayn?- nyitottam ki a szemem
- Igen!- simított végig csupasz vállamon
- Bocsi...De ez a mi mosdónk Harryvel. A vendégeké az!- mutattam a szemben levő ajtóra
- Ja nem kell mennem...csak hallottam, hogy fent vagy és gondoltam megnézem mit csinálsz.- magyarázta el
- Értem....Akkor én megyek is le!- próbáltam kijutni az ajtón de ő ott állt előttem.- Zayn! Kiengednél?- mosolyogtam rá
- Liz én....Az a helyzet, hogy én....- és nem hagytam, hogy befejezze mert a szájára tettem a kezem.
- Ne Zayn! Kérlek....Nem akarom, hogy elrontsd a barátságunk.....- indultam ki az ajtón de megfogott
- Liz! Kérlek hallgass végig!- kérlelt
Én csak álltam ott és vártam, hogy elmondja amit akar, bár nagyon nem voltam rá kíváncsi, mert tudtam, hogy amit most mondani fog az csak rombolja majd a kapcsolatunkat.
- Mond!- egyeztem bele
- Tudod....mikor legelőször megláttalak már akkor elvarázsoltál. Próbáltam küzdeni ez az érzés ellen de nem ment. Eleinte nem értettem miért haragszom Harryre, de aztán minden világos lett. Miattad Liz! Miattad haragudtam rá, mert neki ott voltál te......
- De Zayn! Neked ott van Perrie! Nem értem miért kellenék én neked, mikor van egy csinos barátnőd!- néztem rá zavarodottan
- Már nem tudok Perriere úgy nézni mint barátnők. Kérlek értsd meg!- fogta meg a kezem és várt a reakciómra
- Te meg azt értsd meg Zayn, hogy én csak barátként tudok rád nézni! Én.....én Harryt szeretem! És nem akarom, hogy megbántsd Perriet miattam!- mondtam el neki mit érzek
- Én nem akarom őt megbántani hidd el de....
- Kérlek engedj ki!- próbáltam félretolni
- Nem Liz! Én....Én szeretlek!- nyomott neki a falnak
- Ne Zayn!- kezdtek el folyni a könnyeim.
Úgy tett mintha meg se hallotta volna, csak még szorosabban  a falnak nyomot. Ajkait lassan közelitette az enyémekhez majd megcsókolt. Ahogy megtette egy szörnyű érzés fogott el. Olyan volt mintha a testvéremet csókoltam volna meg. És fájt, hogy ezzel a csókkal két sőt...több embernek is fájdalmat okozunk. Mikor végre levette ajkait az enyémekről a nyakamat kezdte el csókolni. Nem tudtam mit tehetnék ezért elkiáltottam magam.
- Harry! Segíts!- reméltem, hogy Harry meghallja
Hallottam, hogy valaki fut felfele a lépcsőn.
- Zayn! Normális vagy?- rántotta le rólam, úgy, hogy Zayn a falnak csapódott
- Harry! Te ebből maradj ki! Vagy szeretnél még egy monoklit mint a koncert előtt?- tápászkodott fel a földről
- Na jó Zayn! Vagy elmész, vagy én raklak ki!- mondta Harry és közben szorosan átölelt mert gondolom észrevette, hogy remegek a sírástól
- Nem megyek sehova!- rántotta meg Zayn a vállát
- Nem mondom többször Zayn! Jobb ha elmész!- ordított Harry
Még sosem láttam őt ilyennek. A szemei elsötétültek, fogait összeszorította és ökölbe rántotta a kezét. Láttam, hogy próbálja visszafogni magát, de ha Zayn még sokáig húzta volna az agyát akkor nekiesik.
- Jó...Gyere! Üss meg! Te is tudod Harry meg én is, hogy nem lennél erre képes!- gúnyolódott Zayn
- Ebben ne legyél annyira biztos!-Harry
- Jó! Mondom...Gyere! Üss meg!- jött közelebb Zayn
Harry nem bírta tovább. Felállt és Zaynre nézett.
- Tudod mivel van szerencséd? Azzal, hogy Liz is itt van! És nem akarom, hogy ezt végignézze! Most takarodj innen!- ordított
- Mi bajod van??? Megörültél?
Láttam, hogy Zayn tényleg megijedt. Nem is csodálkozom.Én is megijedtem volna.
- Mi ez az ordibálás? Mi történt?- futottak fel a többiek
- Zayn? Harry? Ti meg mit csináltok?- jött oda Louis és felsegített
- Nem lényeges!- mondta Zayn
- De! Mond csak el a többieknek Zayn, hogy mit csináltál.- mondta Harry
- Mit csináltál Zayn?- fogta meg  Perrie a kezét
- Megcsókolta Lizt! És mást is akart! Igaz?- ordított rá Harry
- Hallgass!- kiáltott vissza Zayn
- Hogy mit csináltál?- engedte el Perrie a kezét
- Sajnálom Perrie...én....- próbált magyarázkodni
- Ne!- folytak Perrie könnyei- Ne próbáld meg kimagyarázni!
- De édesem! Nem hagyhatsz el!- mondta Zayn
- Csak figyeld! VÉGE ZAYN! Ennyi volt!- próbálta tartani magát Perrie de láttam, hogy nem nagyon megy neki
- Louis! Te mellettem állsz?- próbálkozott
- Nem Zayn! Ez nagyon csúnya húzás volt!- ölelt még mindig
- Akkor Liam? Niall?- kérdezte a többieket
- Mit akarsz Zayn? Hogy elmenjünk és leigyuk magunkat? Elfelejtve mind azt amit tettél? Ezt akarod? Komolyan ezt akarod?- mondta Niall.
Én azt hittem, hogy ez a srác csak komolytalankodni tud. De tévedtem! Nagyon is komoly tud lenni ha szükséges.
- Akkor mindenki elpártolt tőlem?- nézett mindenkire flegmán Zayn
Senki sem válaszolt csak álltak ott és nézték Zaynt.
- Rendben van! Megértettem! Elmegyek!- indult el lefele
- Ja és Zayn! Jegyezd meg, hogy ha még egyszer közel mész Lizhez vagy bármi kapcsolatot akarnál teremteni vele. Igérem, hogy nem leszek ilyen kedves....és nem úszod meg ennyivel!- szólt utána Harry
Nem válaszólt csak percekkel később azt hallottuk, hogy elindítja az autót és elhajtott.
- Liz kicsim! Rendben vagy?- vett át Louistól
Az nyugtatott, hogy végre a szemében már nem azt a sötétséget láttam, hanem gondoskodást és szeretetet.
- Nem Harry! Nem vagyok jól! Én ezt nem akartam! Nem akartam, hogy ez legyen! Ne haragudj Perrie én annyira de annyira sajnálom és......- sírtam
- Csssss! Semmi gond kicsim! Minden rendbe jön!- ölelt át Harry
Perrie is csak eddig bírta. Teljesen összetört. Leesett a földre és csak sirt.
- Te ne haragudj Liz! Annyira sajnálom amit veled tett ez a tuskó!
- Jól van Perrie! Már elment!- segítette fel Liam
- Köszönöm!- és megölelte Liamat
- Srácok....Kicsit szeretnék beszélni Lizel.- kérte meg Harry őket
- Rendben! Gyertek menjünk le!- hívta a többieket Louis
- Köszi!- Harry
Harry megvárta míg mind lemennek és csak akkor kezdett el beszélni.
- Mit csinált veled? Fájt? Valami seb?- mért végig
- Nincs seb! Csak kicsit erősebben megszorította a karom! Először még kedves volt meg minden és csak egy kis idő után, mikor megmondtam, hogy téged szeretlek akkor lett durva!- kezdtem el sírni mert felidéztem a történteket
- Gyere ide!- húzott közelebb magához
- Kimegyünk a többiekhez?- emeltem meg a fejem
- Le akarsz menni?- kérdezett vissza
- Igen!
- Akkor kikísérjük a többieket és csinálunk valami vacsit?- ajánlotta fel
- Ne ne! Ne kísérjük ki! Maradjanak inkább! Most arra lenne szükségem, hogy társaságban legyek.- magyaráztam meg
- Jó! Ahogy csak szeretnéd!Akkor gyere!- indultunk el lefele
- Tudod, hogy ma két hete, hogy együtt vagyunk?- tereltem el a témát
- Igen, tudom!
- Most belegondolva a Rob esküvőjükig még hat hét van- mondtam
- Igen! Már várom!
Lassan leértünk! Mindenki komoran és sajnálkozva nézett ránk. Senki nem mondott semmit csak a Perrie szipogása hallatszott.
- Hé srácok! Most e miatt ne romoljon el a kedvünk! Figyeljetek! Szeretném ha befejeznék a bulit!- mondtam
- Liz! Mi örvendünk, hogy te jobban vagy de az a baj, hogy ez amit tett Zayn, az övön aluli volt! Tudod, amikor megalakult a bandánk akkor megfogadtuk, hogy egymás barátnőire nem hajtunk bármi történjék is. De ő ezt mind figyelmen kívül hagyta.- mondta Niall
- Igen! Ez tényleg csúnya dolog volt amit csinált. De kérlek! Nekem is meg Perrienek is sokkal jobb lenne ha nem emlegetnénk. Mert ha csak egy kicsit is rágondolok akkor...- gyűltek össze a könnyek a szememben
- Jó....Megpróbálnak nem beszélni róla! Úgy- e srácok?- ölelt át Harry- Amúgy mi van Paulal?- terelte el a témát
- Jól van már...Valószínű holnap már ki is engedik! Majd vissza kell járjon vizsgálatra de az orvosok azt mondják rendben van!- Liam
- Perrie! Segítenél?- hozta be a temérdek mennyiségű Pizzát Eleanor
- Oh...Hát hogyne!- állt fel Perrie
- Ja és srácok! Szeretném ha ezt a mait senki sem tudná meg! Főleg nem Rom meg Tom. Mert ha mégis a fülükbe jutna akkor Zayn biztos nem úszná meg verés nélkül!- mondtam
- Pedig megérdemelné!- szólt oda Harry
- Harry!- néztem rá
- Oké!- Harry
- Tényleg megérdemelné de... számíthatsz ránk!- mondta Louis
- Köszönöm! Na menjetek ki! Mindjárt jövök én is! Liam? Tudnál segíteni kivinni pár cuccot?- kértem meg
- Persze!
Bementünk és előszedtem azt a pár cuccot amt akartam és már indultam volna kifele, mikor Liam megállt az ajtóban.
- Liz! Szeretném ha beszélnénk!
- Rendben! De kérlek ne állj így előttem mert...- hajtottam le a fejem- Tudom, hogy hisztinek tűnik de tényleg megijedtem, mikor Zayn!....
- Nem! Ez nem hiszti! Bocs én voltam a hülye, hogy nem gondoltam rossz neked ha igy állok meg.- állt félre
- Tényleg beszélnünk kell mert megígértem, hogy elmesélem miért sirtam. Azért sirtam mert...tudod...Zayn.....már akkor megbántott, mikor megütötte Harryt. Az is bánt, hogy ennek mind én vagyok az oka...mert ha ne lettem volna itt akkor ez most nem történt volna meg......És tudom, hogy erről csak is én tehetek....ami bánt...A fenébe!....- és nem tudtam befejezni mert szorosan magához szorított
- Liz! Az először is tudjad, hogy ezért egyáltalán nem vagy hibás. Másodszor meg ha nem lettél és lennél itt akkor, most Hrry magányos lenne és talán még mindig a csaj....- hallgatott el
- Mi van a csajokkal?- néztem rá
- Ja semmi! Csak tudod Harry milyen volt! Imádta a csajokat!- makogott össze- vissza
Belegondoltam, hogy nem csak Liam az akitől hallok csajos dolgokat a múltjából. Már Gemma is mondott valami hasonlókat. De nem akartam faggatózni. Tudtam, hogy majd úgy is kiderül.
- Gyere! Vigyük ki a cuccokat!- indultam el
- Oké!
Mikor kiértünk már mindenkinek jókedve volt és fürdött, Pizzát evett. Csak Harry volt elindulva befele.
- Hova mész?- adtam oda neki pár dolgot
- Áhhh...csak azt hittem nem bírjátok a cuccokat.- talált ki valamit- Na gyertek!
Hary kicsit előbb volt mint mi ezért eltudtam mondani Liamnek amit akartam.
- Tudom, hogy most csak füllentett. Azért jött mert már aggódni kezdett.- mondtam
- Igen! Valószínű most majd még többet akar veled lenni. Úgy látom, hogy mindenkitől félt.- nézett rám Liam
- Tudod örvendek, hogy Harry ilyen védelmező típus...csak attól félek, hogy nehogy a karrierje róvására menjen ez az egész.
- Ne félj! Én segítek neki!- ölelt át Liam
- Köszönöm!
- Liam!-nézett ránk Harry
- Tőlem nem kell féltened őt! Ezt tudod!
- Igen csak....Nem jössztök?- válaszolt egy másik kérdéssel
- De!- ugrottunk be a medencébe egyszerre
A hangulatfokozó esténk elég jól telt. Mindenki szuperül érezte magát. Niallt egyre jobban kezdem kedvelni Lolával együtt.Azt hiszem még egy kicsi és össze is jönnek. Louist imádom...főleg a humorát. Liamat azt hiszem , hogy sosem fogom elfelejteni...úgy szeretem mint a testvéremet. Eleanor...hát ő a legjobb barátnőm és ez igy is fog maradni....Danielle is eléggé jó fej csajszi Perrievel eggyüt akivel mellesleg együtt is érzek. Zayn...ő egy tapló! Sosem fogom neki elfelejteni mit tett! Arra döntöttem, hogy a csapat kedvéért megpróbálom eltűrni, mert nem akarom, hogy miattam bomoljon fel a banda. Harry....ő a másik felem. Egyszerűen úgy érzem, hogy nélküle egy fél ember vagyok. Nagyon beleszerettem ez a két hét alatt, fontos nekem. Nos...hát ez lett a mi kis csapatunk! Imádom őket és az életem részévé váltak........................

9. Fejezet

Sziasztok! Itt a 9.rész. Remélem tetszeni fog...a zenét
meg ajánlom, hogy hallgassátok, főleg az elején.
Jó olvasást!

 

*Liz szemszöge*
- Liz! Harry! Nagy baj történt!- visítozott
- Nyugi Louis!- simogattam meg a hátát- Mi lett?
- Talán elfogyott a répa a raktárból?- röhögött Harry
- Harry!!!- szidtam le
- Paul kórházban van!- bökte ki végre
- Tessék???- Harry
- Ez most csak vicc úgy-e??? Mond, hogy csak vicc!- én
- Nem, ez nem vicc!
- És ez, hogy történt?- fogott hátulról át Harry nyugtatás képen
- Autóbalesete volt!- mondta Louis fájó hangon
- De jól van?- kérdezte Harry
- Most műtik!
- Jajj ne! Harry! Miért? Nem értem, hogy miért a jó emberekkel történik ilyen!- bújtam hozzá
- Semmi gond kicsim! Nem lesz semmi baja!- simított végig a hátamon
- A többiek már ott vannak! Úgyhogy........- Louis
- Menjünk be mi is!- fejezte be Harry
- Én vezetek!- jelentette ki Harry
- Dehogy vezetsz! Te maradj Liz mellett! Ez a dolgod!- mondta Louis ellent nemtűrő hangon
- Igazad van! Na gyere!- fogta meg a kezem.
~******~
- Sziasztok!- léptünk be a folyosóra
- Sziasztok!- kaptunk egy csendes választ
Mindenki komoran ül. Niall Lolát szorongatta, Louis odament Eleanorhoz, Danielle szorította Liam kezét, és Zayn az arcába temette a kezét. Nagyon fájt igy látni a csapatot.
- Nincs semmi hír?- kérdeztem
- Semmi! Még mindig a műtőben van!- emelte felém Zayn a tekintetét
Még így ültünk két órát, amikor az orvost láttuk meg felénk jönni.
- Mi van vele doktor úr?- futott a doki fele Perrie
- Tudják....elég súlyos autóbalesetet szenvedett! Mi mindent megpróbáltunk! Mr. Paul túlélte a műtétet, viszont......- itt egy kicsit elhalkult
- Mondja már!- idegeskedett mindenki
- Kómában van!- fejezte be
- Mi??? Ez nem lehet!- bújtam neki Harrynek
Csak annyit hallottam, hogy a lányok mind sirnak. Ők sem értik ezt az egészet.
- És bemehetünk hozzá?- kérdezte Harry
- Igen!....De csak kettesével! Higgyék el....nagyon sajnálom!
- Köszönjük!- Liam
Az orvos egyet biccentett a fejével majd elment.
- Ki megy be először?- kérdezte Harry
- Menjetek ti!- nézett ránk Louis
- Valaki még akar elsőnek?- Harry
Mindenki válasza az volt, hogy menjünk mi először, ezért igy is lett. Bementünk a kórterembe. Paul mélyen aludt. Nem túl rég óta ismerem, de az biztos, hogy egy nagyon rendes ember.
- Nem értem miért?- kezdtek el folyni a könnyeim
- Én sem Liz!- bújt nekem Harry
Láttam rajta, hogy ez őt is nagyon megviselte. Végig simítottam a hátán és szorosan átöleltem. Nem gondoltam, hogy ennyire jóban lehet az ember a menedzserével, de ők bebizonyították, hogy igenis lehet.
Leültem az ágy szélére és megfogtam Paul kezét.
- Olyan.....
- Igen! Mintha nem is élne!- ült oda Harry is
Még egy darabig bent voltunk de aztán ki kellett menjük, hogy a többiek is bejöhessenek. Utánunk Liamék majd Louisék, Zaynék és végül Niall meg Lola mentek be. Amíg ott ültünk olyan volt mint egy örökkévalóság. Mikor mindenki kijött lementünk az autókhoz és ott beszéltük meg, hogy mi legyen tovább.
- Akkor most mi legyen? Mi legyen holnap a koncerttel?- kérdezte Harry a kezemet szorongatva
- Hát...már nem tudjuk lemondani!- Zayn
- Nincs választás! Ezt most meg kell csinálnunk!- mondta Liam
- Igen...akkor holnap reggel 8- kor találkozunk az 1D házban!- Niall
- Rendben. Akkor szerintem menjünk és pihenjük ki a történteket!- mondta Louis
- Sziasztok!- köszöntünk el egymástól
Louis visszavitt az 1D házba és elvettük az autónkat és elindultunk Harry lakásához.
- Mostanában mindig ilyen későn jövünk haza!- próbálta másfele terelni a gondolataimat
- Igen!
- Esélyt sem adva egy szép éjszakának!- hajtotta le a szája szélét
- Miért? Így nem lehet szép éjszakánk?
- De, csak valahogy sokkal másabb lenne gondok nélkül!
- Igaz!
~******~
Reggel elég fáradtan ébredtem. Nem tudtam aludni. Úgy döntöttem, hogy megyek és lezuhanyzom hátha jobb lesz utána. Beálltam a tus alá és azon kezdtem el gondolkodni, hogy milyen lesz így a koncert? A srácok maguk alatt vannak, senkinek sincs kedve ehhez. Féltem. Kiszálltam a zuhany alól és a szekrény fele indultam.Nem tudtam a kinézetemen agyalni ezért sikerül felmérgesednem. Mérgemben bevágtam a szekrény ajtót amivel sikerült Harryt is felébresztenem.
- Miért vagy ilyen haragos?- mászott le mellém a földre és megpuszilt
- Nem tudok azon gondolkodni amin szeretnék! Nem tudom, hogy mit vegyek fel!
- Ezért van stylistod meg fodrászod, hogy ne keljen ezen gondolkodnod.- nyugtatott
- Igaz!.......
- Na gyere öltözzünk!- állitott fel
Hamar felvettem valami egyszerű ruhát és lementem a konyhába, hogy csináljak kávét Harrynek amíg öltözik. Rákellett jönnöm, hogy nincs kávé ezért úgy döntöttem, hogy megvárom Harryt itt lent. Mát vagy 15 perc is eltelt de Harry még sehol.
- Hol vagy? Nem jössz?- kiabáltam fel
Nem válaszolt ezért gondoltam jobb ha felmegyek és megnézem. Felmentem és végül a fűrdőben találtam meg a tükör előtt.
- Miért nem válaszoltál? És miért nem vagy még kész?
- Néz meg ezt a tincset! Elaludtam!- hisztizett
- Ohhh....édes! Ezt így kell!- igazítottam meg a kis fürtöt.
- Hát ezt meg hogy csináltad?
- Csak másik irányba kell fésülni! Na gyere!
Hamar beszálltunk, mikor kaptam Nialltól egy üzenetet:
" Szia! Légyszi lépjetek be a Nando's- ba! Köszi! :*"
Fura volt, hogy Niall megkért, hogy vigyünk kaját.....Most, hogy Paul nincs a legjobban azt mondta, hogy egyáltalán nem éhes.
- Mit ir?- kérdezte Harry
- Hogy lépjünk be a Nando's- ba.
- Megint eszik?- lepődött meg Harry
- Ezek szerint igen.
~*******~
- Sziasztok!- köszönt Harry
- Sziasztok!
Annyira nyomott volt a hangulat. Mindenki csak készülődött mert már megérkeztek a fellépő ruhák.
- Tessék Harry! Mehetsz öltözni!- hozta Perrie a Harry ruháját
- Köszönöm!
Rossz volt nézni, hogy mindenki olyan mint egy lehangólt gitár! Gondoltam, hogy ezt valamivel meg kell válltoztatni! Így nem lehet fellépni!
- Srácok! Tudom, hogy rossz, de próbáljatok meg egy kicsit vidámabbak lenni! Tudjátok, hogy így nem mehettek színpadra.
- Hogy kérhetsz ilyent??? Az az embert akinek egy csomó mindent köszönhetünk most kómában fekszik! Te nem tudod mien mert nem is ismerted!- orditott Zayn
- De én csak......pró......- próbáltam megmagyrázni
- Te semmi csak......nem tudod!.....- folytatta volna de szerencsére Harry pont ekkor ért vissza
- Mi bajod van?- lökte meg Zaynt
- Te engem ne lökdöss!- ütött Harry felé
- Nyugodj meg Zayn!- jött oda Louis
- Te meg ne mond meg, hogy mit csináljak!- mutatott ujjal Louias fele
- Zayn! Hagyd abba kérlek!- szólt ismét Harry
Zayn erre megfordult és ököllel szembe ütötte  Harryt. Harry a nem várt ütéstől a földre esett. Gyorsan odaszaladtam.
- Harry....édesem! Jól vagy?. néztem meg a szemét
- Persze! Csak meg fog kékülni.
- Zayn te nem vagy normális!- ordítottam neki
- Megérdemelte!- indult el az emelet fele
- Zayn! Mi van veled? Megütötted a barátod!- förmedt rá Liam
- Elmentem!- ment ki az ajtón
- Uttána megyek!- indult el Perrie
- Nem! Ilyen állapotban, amilyenben most ő van nem mehetsz utánna!- húzta vissza Perriet Niall
- Harry....kérlek ne haragudj rá! Nem tudja mi tcsinál!- magyarázkodott Perrie
- Nem kell bocsánatot kérned az ő nevében!- Harry
- Gyere fel! Kicsit kiigazíttom a kék foltot!- hívtam fel Harryt
- Oké!
Felmentünk és egyből neki is láttam.
- Meg van zakkanva ez az ember, lehet tényleg nem tudja, hogy mit csinál.- mondtam a kék foltot látván
- Szerintem nagyon is magánál van. Tény, hogy most bekavar ez a Paulos dolog, de Zayn sosem bírt engem. Csak most jött ki belőle.
- El tudod képzelni, hogy csak úgy megütött?
- Az a helyzet, hogy igen!- komorodott el
Ebben a percben nyíllott az ajtó és Zayn jött be rajta.
- Harry!......-kezdett bele
- Igen?!? Hallgatlak!
- Ne haragudj kérlek, csak elborult az agyam és......tudom, hogy egy barom vagyok! De kérlek bocsáss meg!
- De Zayn! Nézd meg mit tettél!- néztem rá
- Cssssss!- tette az ujját a számra Harry- Ez nem komoly de az, hogy a tudatodon kívül cselekszel az már az!
- Igen.....De már bevettem egy nyugtatót. Hátha segit.
- Rendben...akkor borítsunk fátylat rá. Oké?- Harry
- Rendben.- ölelték át egymást
- Szerintem menjünk le mert mindjárt ott kell legyünk!
- Igazad van! Menjünk!- Harry
- Liz, különben már a e ruhád is megérkezett.- Zayn
- Ohhhh....hogy került az ide?
- Taylor küldte!
- Értem...akkor megyek és felveszem!
Hamar lementünk és egyből a ruhám fele vettem az irányt. Valami gyönyörű volt. Nagyon tetszett.

Hamar felöltöztem, felvettem a cipőt, feltettem egy kis sminket és már indultunk is kifele. Láttam, hogy mindeggyik srác nagyon megnézett de Harry és Zayn tekintete különösen rám ragadt.
- Édesem! Te vagy a leggyönyörűbb csaj a világon!- jött oda Harry és fogta át a derekam.
- Köszönöm!
- Mehetünk?- Liam
- Tőlem igen! Különben hány óra?- kérdeztem
- 9- Louis
- Akkor tényleg menjünk!
~*****~
Lassan haladtunk az autóval mert emberek sokasága állt előttünk. Boos hiába dudált nem álltak félre. Addig- addig, hogy a biztonságiaknak sikerült félreállítaniuk az embereket és tovább tudtunk haladni.
- Te jó ég! Mennyi ember!És ezek mind titeket akarnak?
- Igen....- Harry
- És képesek voltak itt éjszakázni csak azért, hogy jó helyet kapjanak?
- Igen.....
- De basszus! Mi lesz ha egy autóból látnak kiszállni?
- Meglepődnek!- mosolygott Harry
- Vagy rám rontanak!- én
- Talán el kéne nekik mondani az igazat! Nem gondolod?- Harry
- Hát...én még nem nagyon szeretném beavatni őket! Lehet úgy rosszabb lenne!
- De lehet ha nem! Szerintem megértenék!- Harry
- Hát....talán mondhatnánk azt, hogy az unokatesóm vagy! Akkor megfoghatnád a kezem, megpuszilhatnál! Ezt akartad nem?
- Liz én ezt nem szeretném!
- Jó....hát nem kötelező.- mondtam kicsit hangosabban
Kiszálltunk és besétáltunk az épületbe. A többiek már megérkeztek és ránk vártak! Szerintem észre is vették, hogy nincs minden rendben mert elég furán néztek ránk. Mondjuk ezt nem is csodálom hisz Harry és köztem legalább 2 méter távolság volt. Harry még arrébb ment és úgy csinált mintha ott se lennék.
- Mi a baj? Összevesztetek?- jött oda Louis
- Ohhh....nem. Inkább csak összeszólalkoztunk.
- De biztos megtudjátok majd beszélni. Nem?
- Hát remélem!
- És titok, hogy min veszekedtetek?
- Nem! Különben a válasz egyszerű! Tudod Harry azt szeretné ha beavatnánk a nagyvilágot a kapcsolatunkba...én meg nem, Ezért felajánlottam, hogy mondjuk azt unokatesók vagyunk. Neki nem tetszett az ötlet és ezért felkapta a vizet. És most ilyen távolságtartó.- mondtam el
- Na ne aggódj mert helyre jön. Ja és különben én sem tartom jó ötletnek ezt az unokatesós sztorit!
- Tudom, már én is rájöttem, hogy ez nem volt jó ötlet, és ezért bocsánatot is fogok kérni.
- Miről folyik a beszélgetés?- jött oda Eleanor
- Hát.....csak tanácsot kértem Louistól.
- És jó tanácsot adott az én kis manóm?- puszilta meg Louist
- Igen!
- Srácok!- jött be a menedzser helyettes- Paul felébredt!
- Ez komoly?- kérdezte Danielle
- Igen! Most hívtak a kórháztól.
Láttam ahogy a srácok arcáról az a kemény tekintet átvált egy sokkal kedvesebbre. Mindenki nagyon boldog volt.
- Ja...és kezdtek 10 perc!- szólt vissza a menedzser helyettes
- Na  jó! Menjetek! Én hátul maradok!- jelentettem ki
- Rendben!- puszilt meg Louis
Gondoltam, hogy, mikor Harry jön a "szerencsepusziért" akkor bocsánatot kérek, de nem jött felém, egyből a színpadhoz ment. Nagyon rosszul esett, nem gondoltam, hogy ennyire megbántottam. Már majdnem felment, mikor utána kiáltottam:
- Harry!- Ő erre felkapta a fejét és nagy léptekkel felém jött
- Annyira sajnálom!- Harry
- Harry! Gyere!- szólt rá az egyik pasas
- Mindjárt!- kiáltott vissza
- Én is! De ezt majd megbeszéljük! Menj!- simítottam végig a zakóján
Egy rövid csókot hagyott a számon és ő is elindult.
~******~
Hamar eltelt az idő és most jött az a rész, hogy a srácok a VIP jegyesekkel találkoznak. Kézen fogva sétáltunk a VIP szoba fele, egészen addig amíg rá nem jöttünk, hogy nem otthon vagyunk.
- Sziasztok!- mentek  be asrácok a szobába
Mindenki csak sikítozott, egyszerűen nem tudták abbahagyni. Mikor már mindenkinek volt fotója meg autógrammja nekiálltak kérdezősködni.
- Louis! Igaz, hogy Eleanor terhes?
- Nem, nem igaz!
- Zayn miért cigizel, Niall ki az a csaj veled? Liam szakítottatok Daniellevel?- csak úgy záporoztak a kérdések. Alig győztek válaszolni. Én a megpróbáltam megkeresni Emilyt de az volt a gond, hogy nem tudom, hogy néz ki.
- Szia! Emily vagyok!- nyújtotta a kezét a velem szemben álló csaj
- Szia! Az az Emily?- mosolyogtam
- Igen, az!
- Liz vagyok? Miért nem mész te is kérdezősködni?
- Hát...szerintem a magán életük az csak rájuk tartozik!
Itt már megfogott a csaj. Milyen igazat beszél.
- Harry! Liz tényleg a bárátnőd?- jött a várva várt kérdés ami az én fülemben is megakadt
Mindenki tekintete Harryre szegeződött. egy pillanatra felém nézett majd vissza.
- Liz.....Lizel csak barátok vagyunk! szóval nem kell félnetek...szingli vagyok!- röhögött és vele mindenki más is
Lejárt a VIP- zás és már csak mi voltunk a szobában meg Emily.
- Aránylag jó koncert volt nem?- Liam
- De a rajongók sem voltak túl tolakodóak!- Harry
- Igen Kanadához viszonyítva tényleg nem voltak tolakodóak!- röhögött Niall
- És kicsim? Untad?- jött oda Harry
- Nem....És köszönöm, hogy elintézted a kérdést.
- Szívesen! Bár nem volt tul jó érzés hazudni nekik.
- Elhiszem......Amúgy ő itt Emily! Vagány csajszi nagyon!- súgtam meg neki
- Ja...akkor menjünk oda. Mégis csak mi hívtuk meg.- Harry
- Igazad van!- helyeseltem
- Szia Emily! bocsi eddig nem tudtam veled foglalkozni a sok ember miatt de nagyon örvendek, hogy eljöttél.
-Ohhh...semmi gond! Én köszönöm, hogy meghívtatok.
- Srácok! Mehettek bulizni!- jött be a helyettes
- Nektek van kedvetek most bulizni?- kérdezte Louis
- Hát...nekem nincs!- Liam
- Nekem se sok!- Harry
- Niall? Zayn? Lányok?- kérdezte a helyettes
- Kösz!Inkább kihagyom!- mondtam
- Én inkább hazamennék!- Niall
- Én is!- helyesel Zayn
- Na jó! Akkor szevasztok!- és már el is ment
- Valaki valami újat tud Paulról?- Niall
Senki sem válaszólt.
- Ohhh...te itt maradtál? Nem találtál ki?- nézett Liam Emilyre
- Emily velem van!- mondtam Liamnek
- Ohhh...ezesetben hello! Liam vagyok!- nyújtotta a kezét
- Én meg Emily!
- Csináljunk már egy képet Emilyvel is!- Louis
- Oké!
Felálltak a fotóhoz én meg megcsináltam.
- Nagyon szuper kép lett!- én

- Köszi srácok!- mondta Emily
Úgy döntöttünk most inkább hazamegyünk, majd holnap megbeszéljük a mát egy vacsora mellett Harrynél amire Emily is hivatalos.
~*******~
- Liz! Én sajnálom tényleg a mai veszekedést!- kezdett bele Harry
- Tudom Harry! Én sem igy akartam de a végére egész jól megoldottad.
- Hát...igen csak tudod az a hazugság! Amúgy tényleg nem akarod elmondani nekik?
- Nem, mg nem!
- De meddig?
- Hát...nem tudom, majd jön magától.
- Lehet!- erre Harry lehasalt mellém egy szál boxerben és röhögni kezdett.
- Mi van? Mi olyan vicces?
- Hát te...meg a hajad!
- De jó, hogy te ilyen jól szórakozol rajta!- nyomtam neki egy párnát a fejének
Ő erre felkapott egy másikat és kezdődött a harc. Csak kacagni tudtam azon, hogy ülök az ágyon és tollak rendesnek körülöttem.
- Te jó ég! Mit csináltunk!- tettem a szám elé a kezem

- szeretlek te kis!- csókolt meg
- Te kis mi?- húzódtam el tőle, hogy befejezhesse.
- Te kis egér!- röhögött és magára húzott
- Egyre jobb! Az előbb leröhögöd a hajam, most meg leegerezel? Nem szégyelled magad?- csókoltam meg most én
Egyre szenvedélyesebben kezdett el csókolni, a nyakamat, vállamat, számat. Már csak azon vettem észre magam, hogy csupasz a felsőtestem és szorosan a Harryéhez simul. Nem tudom hol van ilyenkor a betegségem de ha eddig nem jött elő akkor már ne is jöjjön. Addig- addig, hogy Harryről is lekerült a nadrág és vele együtt a boxer is. Kicsit féltem, hogy mi fog történni de bíztam Harryben.
- Biztos akarod?- nézett rám
- Igen Harry! Akarlak!
Egész testem rábíztam. A karjaiban biztonságban éreztem magam.Nagyon óvatos volt és végig figyelt arra, hogy nekem jó legyen. Nagyon jól éreztem magam vele és remélem, hogy ő is viszont. Nem sok kellett és a karjai közt aludtam el...........................

8. Fejezet

*Liz szemszöge*
Nem úgy ébredtem ahogy szerettem volna, vagyis nagyon rosszul ébredtem. A kanapén feküdtünk mindketten, elég fura pózban. Harry ígéretei közül az beigazolódott, hogy mellette aludhatok de az, hogz addig ameddig szeretnék és kényelmesen az már nem. Kicsit mozgolódtam még de rájöttem, hogy a nyakam nem az igazi. Addig- addig nyüzsögtem, hogy Harry is felébredt.
- Szia-a! Itt aludtunk? Basszus! Hogy?- lepődött meg
- Hát....nem tudom, de, hogy tiszta hülyék vagyunk azt viszont igen. Egy ekkora házban ahol nem tudom, hogy hány francia ágy van amiben aludhatnánk, de mi úgy is a kanapét választjuk. Basszus!!! És még a nyakamat is elaludtam!- morgolódtam
- Na....haggyad! Gyere inkább ide!- húzott vissza abba a nyakgyilkos ágyba
- Nem köszi.- pusziltam meg- Inkább csinálok kávét. Hogy kéred? Tejjel vagy anélkül?
- Tejjel!
- Oké...
Hamar lefőztem a kávét és már indultam is vissza a szobába.
- Mikor kell ma találkozzunk a fodrászommal?- néztem az épp kávét szürcsölő Harryre
- 12- kor. Most mennyi az idő?
- Ammm......10 óra!- kerestem meg a telefonomat
- Oké...akkor most reggelizünk, elmegyünk a fodrászhoz és felhivom Gemmát me anyát, hogy 13 órára odamegyünk a Juice- ba.
- És mi az a Juice? Különben én nem kérek reggelit. Nem vagyok éhes.
- A Juice az egy kávézó és én sem vagyok éhes. Ha majd mégis megéheznénk eszünk valamit.- mondta
- Nekem oké! Na megyek és letusolok! Aztán te is készülődj!- indultam el
- Jó- jó!
Felmentem az emeletre és hamar beáltam a zuhany alá. Már vagy 10 perce állhattam a rám zúduló víz alatt, mikor hátulról egy csupasz test nekem simult.
- Hssszzzz!- ugrottam meg magam az ijettségtől
- Nyugi! Csak én vagyok!- ölelt át Harry
- Ne már Harry!- takartam el a csupasz testrészeimet
- Mi van? Szégyellős vagy?
- Igen, nagyon! Fordulj el kérlek!
- Jajj, ne már Liz!- fordult meg
- De!
Én már kint is voltam a zuhany alól és egy törölköző takarta a testem.
- Miért szégyelled előttem?- öltözött fel ő is
- Mert........Ilyen vagyok!- mordultam rá
- Jó...Bocsánat! Igazad van!- ölelt meg- Ne haragudj! Tényleg korai még!
- Köszönöm, hogy megérted.
- Akkor kimegyek, hogy tudj felöltözni.- csukta be az ajtót
- Oké!
Öltözni kezdtem. Mivel meleg volt ezért egy virágos ruhát vettem fel és a hajamat szalaggal fogtam össze.

Gondolkodni kezdtem a viselkedésemen és eléggé bántott az ahogy Harryre rámordultam, bár ennek oka van amit muszáj lesz neki elmondanom. még egyszer tükörbe néztem és nagy levegőt vettem, hogy el tudjam neki mondani miért is nem tudtam vele tusolni.
- Harry...csak azt akartam mondani, hogy....- nem volt a szobában.
Gondoltam, hogy átment a másik fürdőbe de ott sem találtam. Az egész házat körbekutattam de sehol sem volt. Kimentem a kertbe de semmi. Ránéztem az órámra és láttam, hogy a találkozóig még csak 45 perc van. Elindultam a garázs fele de amit ott láttam az nagyon meglepett. Se Harry se az autó. Itt hagyott. Nem értem, ezt most azért csinálja mert nem adtam oda neki a testem már az első héten? Lehet ha anyának tényleg igaza volt. Úgy döntöttem, hogy összeszedem a cuccaimat és fogok egy Taxit, majd azzal hazamegyek. Már indultam volna ki az ajtón, mikor Harry jött be.
- Az összes cuccodat hozni akarod? Azt hittem ma is itt alszol!- jött be
- Nem Harry! Haza megyek!- mondtam határozottan
- Miért? Hívott anyukád?- nézett rám. Látszólag eléggé meglepődött azon, hogy így talált.
- Nem, nem hivott. Azért megyek el mert rosszul esett, hogy csak úgy itt hagytál, csupán azért mert nem akartam veled tusolni.- könnyesedett be a szemem.
- Már bocsánatot kértem...de különben nem azért mentem el mert nem tusoltál velem, hanem azért mert gondoltam, hogy talán egy csokor rózsával könnyebb lenne kibékítenem téged.
- Azt hittem, hogy azért mentél el, hogy......- és nem tudtam befejezni mert zokogni kezdtem és nem kaptam levegőt.
- Liz.....mi a baj?- nézett rám Harry
- Semmi....mostanában sokszor előjön a légszomjam.- törőltem le a könnyeimet
- Különben ilyesmi eszedbe se jusson, hogy azért megyek el, hogy egy nálad jobb lányt keressek, mert úgy sem találnék.
- Köszönöm a csokrot!
- Nincs mit! Azt hittem, hogy visszaérek arra amire befejezed az öltözködést de sajnos rengetegen voltak az üzletben.
- Nem baj, csak már mindenütt kerestelek és.....
- Rendben már úgy is vége van.
- Igazad van. Különben mondani akartam valamit!- kezdtem bele nagy nehezen
- Hallgatlak! De talán kényelmesebb lesz a kanapén!- mosolyodott el a kanapé szón
- Igen.....Na szóval.....az a helyzet, hogy....am....hmmm.....van egy betegségem.- mondtam ki végre
- Tessék? Mi?......Ne!----És milyen betegség?- aggodalmaskodott
- Hát...ez egy olyan betegség ami az embereknél gátlásokat okoz. Vagyis  ezért nem tudtam veled tusólni.
- Szóval akkor te még?- kérdezte
- Igen! Szűz vagyok!
- Hát....ez! Most nem tudom mit mondjak...csak....ammm.....! A fenébe!!!- Harry
- Azt mond amit gondolsz! Ha el akarsz hagyni e miatt akkor.....- de nem hagyta, hogy befejezzem
- Nem, az, hogy el haggyalak az meg sem fordult a fejemben. De ha megengeded akkor szívesen segítek legyőzni ezt a betegségnek nevezett apróka kis hibát.
- Azt megköszönném!- néztem rá bizalmasan
- Akkor ezt megbeszéltük!- nyúlt  a telefonja után
- Kit hívsz?- érdeklődtem
- Most a fodrász csajszit majd anyát, hogy lemondjam a találkát.
- Miért mondod le?- lepődtem meg
- Hát...gondolom ezek után nincs kedved jó pofizni a családommal.
- Harry!- fogtam meg a kezét- Abban igazad van, hogy nincs kedven jó pofizni, viszont szívesen megismerkednék velük, ami ugyebár nem jó pofizás.
- Biztos?
-Igen! Gyere menjünk mert mindjárt elkésünk.
- Oké.
Kimentünk és beszálltunk az autóba. Ami azt illeti elég hamar odaértünk, épp, hogy időben.
- Szia Emma!-léptünk be a szalon ajtaján
- Harry!- ölelte meg a szőke csaj az én pasimat
- Emma, ő itt Liz! A barátnőm.
- Hello! Emma vagyok!- nyújtotta a kezét
- Ő lesz a fodrászod!- mondta Harry
- Oh....ez szuper!- erőltettem egy mosolyt
- Majdnem egyidősök vagytok.- mondta Harry
- Liz, mennyi vagy?- nézett rám az abszolút nem szimpatikus fodrászom
- 17.- válaszoltam
- Hát Harry....akkor "csak" 7 év van köztünk!- röhögött
- De biztos jól ellesztek!- Harry
- Szerintem is!- mosolyogtam, vagyis próbáltam
- Harry!- jött be egy olyan 20 év körüli srác
- Hello Taylor! Liz ő lesz a stylistod! Tay ő itt Liz a barátnőm!- mutatott be neki is
-  Szia, örvendek!
- Hát még én....- Tay
- Na....hátrébb az agarakkal....ő az én csajom!- mutatta meg Harry védelmező énjét
- Nyugi haver.....csak ismerkedem!
- Tayról tudni kell, hogy egy igazi szívtipró....- kacagott Emma
Talán mégis kedvelni fogom ezt a csajt.
- Ahogy Harry is! Úgyhoy nem kell félned tőlem, nem harapok.
- Nem félek. Külöbmen e nem a Twilight főszereplője voltál?- kérdeztem
- De, de meguntam a szinész életet ezért másba kezdtem. De ezek szerint te a rajongóm voltál? Szereted a Twilightot?
- Nem....csak az otthoni barátnőim imádják. De nekem valahogy sosem tetszett.- gúnyolódtam de csak azért, hogy vegye már észre nem az esetem.
- Na ezt jól megkaptad....- röhögött Harry
- Ja.....
- De azért nincs harag úgy-e?- néztem a kis szívtipróra
- Nincs!
- Na jó....mára lég volt Tayból. Gyere Liz! Még találkánk van anyáékkal. Úgyhogy sziasztok!
- Sziasztok! -majd találkozunk!- pusziltam meg őket
- Hamarosan biztos!- Emma
Kimentünk és ahogy számítottam Harry már neki is kezdett:
- Hát...elég feltűnően nyomult! De vagány volt ahogy elkoptattad.
- De ugy-e nem vagy féltékeny?- néztem rá komolyan
Egy kicsit elhallgatott majd végül bevallotta.
- Egy kicsit csak!
- De nem kell, hogy az legyél mert bevallom, hogy egyáltalán nem az esetem.
- Megpróbálom.
- Tudod Harry, van egy ötletem. Arra gondoltam, hogy mind ketten próbáljunk meg nem féltékenykedni és bízni a másikban. Mit szólsz?
- Ez egy nagyon jó ötlet....én benne vagyok!
- Oké. Köszönöm. Próbáljuk meg!
Kiszálltunk az autóból mivel már megérkeztünk a helyre ahova a találkozót beszéltük.
Feltettünk egy- egy napszemüveget, hogy ha lehet akkor ne ismerjenek meg a rajongók és elindultunk a Juice fele.

Mivel a napszemüveg nem túl jó takaróeszköz ezért egy páran fel is ismertek és le is fotóztak. Többen is megkérdezték, hogy együtt vagyunk-e de mi mindenkinek nemet mondtunk. Harry még pár embernek adott autógrammot és ismét el indutunk. Bementünk az ajtón és Harry megindult az egyik asztal fele.
- Sziasztok!-puszilt végig mindenkit Harry
- Szia kicsi fiam! 15 perc késés. Egyre jobban megy a pontosság!- mondta Anne
- Most is összefutottunk pár rajongóval meg fotóssal.- Harry
- Szia Gemma! Hogy vagy?- ölelte meg a testvérét is Harrz
- Szia! Nagyon jól!
- Anya, Gemma! Ő itt Liz. A barátnőm.- mondta csendesen az utolsó szót
- Szia Liz! Örvendek!- ölelt át Anne
- Sziasztok!- köszöntem.
- Szia Liz! Gemma vagyok!
- Szerintem üljünk le!- mondta Harry
- Oké....mit isztok gyerekek?- kérdezte Anne
- Hát...nem tudom...talán én narancslevet.- mondta Gemma
- Az nekem is jó lesz. -én
- Harry tudom, hogy te körte, én meg majd meglátom.
Anne hamar feladta a rendelést és már jött is vissza.
- Bocsánat!- jött oda egy hölgy
- Igen?- kérdezte Harry
- A lányom nagy rajongója, csinálhatnék egy képet önről az anyukájával?
- Persze, csak nyugottan.

A nő megcsinálta a képet és már ment is.
- És? Mivel szeretsz foglalkozni? Mi a hobbid?- nézett rám Anne
- Hát....imádok modellkedni, még Francia országban hipp- hopp táncos voltam de sajnos itt még nem találtam olyan helyet ahol táncolhatnék.
- De Harry....Daniellenek nincs egy tánciskolája?- Gemma
- De igen...beszélek vele ha szeretnéd.- nézett rám
- Az nagyon jó lenne.
- Bocsi...jövök egy perc!- állt fel Harry az asztaltól mert megcsörrent a telefonja
- Oké!- én
- Nagyon elfoglalt mi?- Gemma
- Igen....de igyekszik minél többet velem lenni.
- Na  lányok most én muszál menjek mert találkám van de hamarosan látjuk egymást Liz. Ja és Gemma, tudod, hogy hol találkozunk.
- Igen, szia!
- Sziasztok!
- Szia Anne!- köszöntem el
- Na akkor ketten maradtok ha nem baj4- csókolt meg Harry
- Mi? Hova mész?- értetlenkedtem
- Most hívott Liam, hogy áttették a koncertet holnapra és próbálnunk kéne. Ja és ha végeztetek hívd fel Boost és érted jön. Ha gondolod gyere be a stúdióba és ha nem akkor meg majd este találkozunk! Sziasztok!
- Szia!- köszöntünk egyszerre
- Akkor tényleg ketten maradtunk!- mosolygott Gemma a helyzetünkön
- Ezek szerint!
- Amúgy, hogy értette Harry, hogy otthon? Összeköltöztetek? Nem is mondta.
- Hát mert nem is, csak sokat vagyok nála és ezért mondja.
- ja....értem.....Amúgy miért költöztetek Londonba?
- Hát...anya divattervező és kapott itt egy jó ajánlatot amire kötött egy 3 éves szerződést, és végül úgy döntöttünk, hogy nem is fogunk visszaköltözni.
- Úgy örvendek, hogy a tesómnak sikerült végre egy ilyen jó bárátnőt találnia.
- Hogy érted, hogy végre?
- Hát...eddig elég zűrös kapcsolatai voltak de inkább ezt ő rá hagyom!- mondta ki a mondatot amivel sikerült megpiszkálnia a fantáziámat
- Ja, mesélte, hogy nem voltak jó kapcsolatai előttem.- füllentettem egy kicsit
- Hát....igen.- komorodott el.
Éreztem, hogy itt nincs valami rendben, de nem akartam faggatózni bár nagyon érdekelt de láttam, hogy Gemmát felzaklatja.
- És neked valami kapcsolatod van most?- tereltem a témát
- Igen...Austin. Jegyben járunk.
- Oh....gratula! Harry nem is mondta......és mi óta?
- Hát....úgy két hónapja.
- Bocsi hívnak!- vettem fel a telefont
- Semmi gond!
- Halo! Igen? Mikor? Jó! Valami gond van? oké!- tettem le a telefont
- Na mi az?- kíváncsiskodott Gemma
- Hívott a titkárnő a stúdióból, hogy Harry megkért menjek be.
- Mit akart vajon?
- Nem tudom...állítólag fontos lenne.
- És, mikor kell menj?- Gemma
- Hát...10 perc és Boos vagyis a sofőröm itt van.
- Na jó, akkor én megyek is. Még van egy kis dolgom. Örvendek, hogy megismertelek!
- Én is örvendek de miért nem jössz be te is?
- Nincs már rá időm de azért puszilom Harryt meg a többieket is.- mondta
- Oké....megmondom! Szia!- pusziltam meg mivel Boos már kint várt
- Szia!
~*********~
- Szia Boos! Köszi a fuvart!- csuktam be az ajtót
- Nincs mit! Szia!
Hamar felszaladtam az emeletre ahol az épp Harryvel beszélgető Daniellevel találtam szemben magam.
- Szia Liz!- jött oda Harry
- Sziasztok!
- Szia!- köszönt Danielle
- Na én megyek próbálni tovább ti csak beszélgessetek!- mondta Harry
- Gyere üljünk le!- én
- Oké! Tudod, igazából miattam hivtak ide! Hallottam, hogy táncólsz...
- Igen!
- É mi óta?
- Kiskorom óta.
- Akkor biztos jól megy!- mosolygott
- Igen...csinálgatom vagyis csak csinálgattam mert itt még nem kaptam olyan helyet ahol menne.
- Tudod...van egy táncsulim, és elég sokan járnak órákra. Az a helyzet, hogy nem bírom egyedül. Arra gondoltam vagyis Harry mondta és nekem jó ötletnek tűnt, hogy együtt dolgozzunk. Mit szólsz?- ajánlotta fel- Segéd tanárra lenne sükségem.
- Ammm.....- makogtam
- Na? Elvállalod?- nézett rám reménykedve
- Mikor kezdhetek?- kacagtam
- Akkor ezt igennek veszem. Különben mivel most nyár van ezért nem kell bejárni mert vakáció az vakációmindenkinek. Majd csak sulikezdéskor.Ja és ne aggódj a program miatt mert úgy rendezzük, hogy találjon az órarendedhez.
- Ez nagyon jó....köszönöm.....- öleltem át
- Nem...inkább én köszönöm, hogy besegíttessz. Tudod elég nehéz egyedül.
- Elhiszem. Na jó akkor ezt még megbeszéljük.
- Oké!
- Na? Tetszett az ötlet?- jött ki Harry
- Nagyon....köszönöm, hogy megbeszélted!- én
- Szívesen. Holnap jössz?
- Viccelsz? Ki nem hagynám a koncertet.
- Reméltem is. Különben beszéltem a boltos pasassal, hogy holnap lesz a koncert.
- És??? Tudnak jönni?- kérdeztem
- Igen...állítólag Emilz már nagyon izgatott.
- Én is az vagyok! Hidd el!- néztem Harryre
- Ennek örvendek! Amúgy mára végeztünk, szóval mehetünk haza mert tudod holnap korán kell keljünk.- Harry
- Oké! Szia Dani!- köszöntem el
- Sziasztok!
- Szia Liz! Már mentek is?
- Szia Louis! Igen mert Harry nagyon fáradt!
- Ne már Harry! Bírod te még!- vigyorgott Louis Harryre

- Na jó!- adta be Harry a derekát- Most hány óra van?
- 6.- Louis
- Jaaa...azt hittem 8. Akkor maradjunk még!
- A többiek?- érdeklődtem
- Niall elment Lolával valamerre és Zayn meg Liam gondolom mindjárt jönnek.- mondta Louis
- Én mit akartok csinálni?- kérdezte Harry
- Harry fiam! Te tényleg fáradt lehetsz ha ilyeneket kérdezel!- röhögött Lou- De különben arra gondoltunk, hogy vidámparkozhatnánk a csajokkal vagy elmehetnénk mozizni, még Pizzát is rendelhetnénk.
- Nekem van egy jobb ötletem!- mondtam
- És el is mondod vagy megtartod magadnak?- szívatott Louis
- Hahaha...na szóval: Szerintem menjünk az 1D házba mert ott van medence, van innivaló, Pizzát is rendelhetünk. Sőt még Niallt is felhívom, hogy ha van kedvük jöjjenek...ja és filmezhetünk is a mozi helyett....
- Hát Harry...egy igazán okos csajt fogtál ki.......De nem tudom, hogy egy nő, hogy lehet ilyen okos!- kezdett el csikizni
- Neeeee.....- kacagtam- Louis ezt még megbánod!- fenyegetőztem- Harry!!!!!
- Ebből inkább kimaradok! Köszi!- kacagott Harry
- Neeee!- futottam de Louis utánam futott
Beálltam Harry háta mögé és őt használtam "pajzsnak".
- Te alaposan kihasználsz engem!- kacagott Harry
- Hát...ha már önszántadból nem akartál segíteni.....- kacagtam
- Na jó! Feladom! Te győztél!- emelte meg a kezét Louis
- Látod- látot!- raktam ki egy önelégült mosolyt a számra és kibújtam Harry mögül
- VÉGED VAN!- futott utánam
- De én győztem!- futottam
- Csak hiszed!- fogott el
- Na jó! Üzleteljünk! Elengedsz ha......????
- Ha.......- és valamit a fülembe súgott
- De biztos, hogy?- kérdeztem
- Igen- igen!
- Na jó! Akkor engedj el!- bújtam ki szorításából
- Na bemegyek és szólok Liamnek meg Zaynek......- indult el Louis
- Én meg megyek és felhívom Niallt!
- Niall hamar beleeggyezett a partiba, főleg, amikor a pizza szót is említettem. Visszamentem és szólta Harrynek, hogy mi indulhatunk hamarabb mert nincs nálam fürdőruha és azért haza kéne lépni. Lementünk és beszálltunk az autóba majd elindultunk hozzánk.
~******ˇ~
- Sziasztok!-szaladtam fel a szobámba
- Sziasztok!- köszönt Harry is
Elég keveset hallottam fentről de annyit igen, hogy Harry elmagyarázta hova sietünk olyan nagyon. Elvettem egy anglia zászlós fürdőruhát és leszaladtam a lépcsőn.

- Kislányom! Te itt laksz még egyáltalán?- kérdezte apa
- Igen...azt hiszem! Mehetek?- néztem rá boci szemekkel
- Na jó!....Menjetek érezzétek jól magatokat!
- Köszi apa!- pusziltam meg- Sziasztok!- köszöntünk és már kint sem voltunk
- Hamar leráztad apukádat!
- Tudom...de ezt most muszáj volt!
Hamar odaértünk de ahogy kiszálltunk az autóból Louis futott felénk
- Liz! Harry! Nagy baj történt!- visíttozott.................................

7. Fejezet

*Liz szemszöge*
Tegnap eléggé elfáradtam, de ma úgy határoztam el, hogy egész nap pihenni fogok. A pihenős reggelemet Tom testvérem kedves arcával indítottam.
- Szia! Bejöhetek? Hoztam reggelit.- mosolygott rám
- Szia! Gyere!
- Hogy aludtál?- érdeklődött Tom
- Mi kéne?- kacagtam. Tudtam, hogy csak úgy nem hoz nekem reggelit.
- Hát...izé...valakinek ma is modellt kéne állnia.- nézett rám a boci szemeivel
- És rám gondoltál mi?
- Igen, de csak azért mert az én kishúgom a legszebb csajszi az egész világon.- győzködött
- Menj már! De azért köszi. Amúgy meg benne vagyok, bár ma pihenni akartam de érted bármit.- öleltem át
- És Harry? Ma is jön?
- Nem, ma be kell menjenek a stúdióba, hogy felvegyenek egy új dalt.
- Na akkor ma nyugtunk lesz!- mondta ki azt amire nem számítottam
- Hogy érted ezt?
- Hát úgy, hogy nem lesz itt Harry.
- De mi van Harryvel? Baj ha itt van?- szomorodtam el
- Nem, csak tudod olyan furcsa minden szünetben a ti csókjaitokat nézni, meg.....
- Oh Tom....hiányzik Lili?- simogattam meg a hátát
- Igen....el sem tudom mondani mennyire.
- Nyugi, majd kapsz valakit aki betölti a helyét.- próbáltam nyugtatni
- Köszi....Na egyél és, amikor kész vagy gyere le a fotóterembe.- ment ki a szobámból
- Rendben, jövök majd. Köszi még egyszer a reggelit!- kiáltottam utána
- Szívesen! Szia!
Hamar megettem a reggelit és felöltöztem. Éppen mentem volna ki az ajtón mikor megcsörrent a telefonom:
- Szia édesem! Hogy aludtál?
- Jól köszi! Amúgy szia!
-  Mit csinálsz ma?- kérdezte Harry
- Modellt állok Tomnak.
- Megint?
- Igen. Megkért.- én
- Mi már bent vagyunk és elég jól haladunk. Nincs kedved később bejönni?
- Majd meglátom! Hívlak előtte.
- Oké, szia!
- Szia!- nyomtam ki a telefont
Bementem a fotósszobába és Tom már mindent előkészített.
- Na megvagyok!
- Jó, gyere állj be!- Tom
A fotózás hamar lejárt ezért úgy döntöttem, hogy elfogadom Harry ajánlatát és bemegyek hozzájuk. Kiderült, hogy Lola is velem jön mert Niall elhívta valamerre. Azt hiszem köztük is alakul valami, ami szerintem tök jó mert elég szép pár.
~**********~
Kimentem a ház elé mert Boos ott állt meg az autóval.

- Szia Lola!- köszöntem
- Ki ez az ember?- kérdezte Lola csendesen
- A sofőröm, Boos! Hello Boos!
- Szia Liz! Stúdióba?- nézett rám
- Igen. Amúgy merre mentek Niallal?
- Hát...nem mondta meg.- Lola
- Ohh...akkor ez egy randi?- mosolyogtam
- Hát...valami olyasmi.....
- Akkor sok szerencsét!
- Köszi.
Hamar megérkeztünk mivel a stúdió csak pár kilóméterre volt tőlünk. Kiszálltunk az autóból és a bejárat fele vettük az irányt. Alig tettünk meg pár métert már egy tucat ember rohamozott meg. Ami azt illeti kicsit tényleg megijedtem de szerencsére a biztonságiak időben megtudták állítani azt nagy embercsoportot.
- Nem szeretem az ilyen sok embert!- fogalmaztam meg érdekes mondatomat
- Meg kell szoknod!- jött szembe Niall
- Szia! Végeztetek már?- én
- Nem még nem!
- Amúgy sziasztok!- puszilt meg mindkettőnket
- Szia!- köszöntünk
- Niall!? Nem vagy éhes?- emeltem meg Nando's- os zacsit az orra előtt.
- De...Imádlak Liz.....Köszi!!!- ölelt át szorosan
- Szívesen!
- Kérem- Kérem!
- Nem! Majd ha felértünk!- indultam el
- Ne na!
- De!De!- én
- Akkor menjünk már!- és már kettesével szelte a lépcsőket.
- Hello srácok!- hoztunk kaját!- léptem be az ajtón
- Liz! Lola! Imádlak!- jött felénk Louis
- Harry merre van?- néztem körül
- Elment a WC-re de jön mindjárt!- Zayn
- Ja oké!
- Na mikor eszünk? - türelmetlenkedett Niall
Már nem tudtam válaszolni mert valaki hátulról átölelt majd megfordított és hosszasan megcsókolt. Visszacsókoltam. Ajkaink már ki voltak éhezve egymáséra ezért aki látott szerintem azt gondolhatta, hogy már egy hete nem láttuk egymást.
- Na jó srácok! Ha így fojtatjátok el fog  kopni a szájatok!- röhögött Louis
- Jaja! Úgyhogy inkább együnk!- vette ki a kezemből a zacsit Niall
- Amúgy, hogy vagy? Hiányoztál!- nézett rám Harry
- Jól! És te?
- Jobban leszek!- csókolt meg ismét
- Na már megint!- kacagott Liam is
- Na jó srácok! Még egyszer elpróbáljuk és megvagytok!- jött be gondolom a srácok menedzsere- Oh..sziasztok! Mi úgy-e nem ismerjük egymást? Paul vagyok!- nyújtotta a kezét
- Liz Hawson!- örvendek
- A barátnőm!!- szólt közbe Harry is mintha Paul nem látta volna, hogy Harry a kezemet fogja
- Lola!- fogott kezet Lolával is
- Niall barátnője?- kacagott Paul
- Nem, csak barátok vagyunk!- szól közbe Niall és elég érdekesen nézett Paulra

- Na jó lányok....örvendek, hogy találkoztunk de még bíztos fogunk. Meg kell még beszéljük ezt a járásos dolgot. Jó Harry? De most...srácok, gyerünk!!!!
- Mindjárt jövünk!- Harry
- Oké! Várlak!
A srácok új száma a Rock Me . Nagyon tetszik a szöveg, a hangjuk. Imádom ahogy énekelnek.
- Hogy tetszett?- jött oda elsőként Louis
- Nagyon szép volt!
- Hogy tetszett?- jöttek oda a többiek is
- Nagyon, nagyon. Csúcsak vagytok!
- Na jó srácok, mehettek pihenni.- jött ki Paul- Ja Harry...van most időtök beszélni?
- Kicsim?!- nézett felém Harry
- Nekem van!
- Akkor gyertek be kérlek!- nyitotta ki Paul az irodája ajtaját
- Srácok majd beszélünk!- Intett Harry
- Majd hívunk!- szólt vissza Louis
Megszorítottam Harry kezét és úgy sétáltunk be az irodába. Nem tudom miért de egy fura érzés kapott el, amikor beléptünk. Olyan volt mintha valami rosszat tettünk volna és most akarnák kiszabni a ránk váró büntetést.
- És mióta vagytok együtt?- kezdett bele Paul
- Hát...csak pár napja.
- És eddig még senkinek nem mondtatok semmit?
- Hát...a családtagoknak.- én
- Ja....Tudod, hogy megy ez Harry...rátok fog szállni a sajtó meg ilyenek.- Paul
- Igen, tudom.
- És azon gondolkodtatok, hogy miképpen mondjátok meg a rajongóknak?- nézett ránk Paul
- Az a helyzet, hogy egyenlőre ezt titokban szeretnénk tartani.- néztem Harryre majd Paulra
- De Liz...azt tudod, hogy nem lesz egyszerű igaz? És én szerintem nem bírjátok majd sokáig. Mármint a titkolózást.
- Azért mi meg szeretnénk próbálni!- mosolyogtam Paulra

- Rendben...akkor szerintem mindent megbeszéltünk. Majd találkozunk.
- Rendben! Hello!- köszöntünk el
- Sziasztok!
Lassan és szótlanul lesétáltunk az autóban várakozó Booshoz aki már halálra unhatta magát.
- Hello Boos!- fogott kezet Harry Boosal
- Sziasztok! Merre megyünk?
- Hozzám!- jelentette ki Harry
- Harry...haza kéne lépjek pár cuccomért....
- Jó, akkor először Lizékhez aztán hozzám.
- Rendben.....
- Liz...holnap bemutatlak a fodrászodnak meg a stylistodnak.
- Kinek?- értetlenkedtem
- Igen...van neked ilyened is.
- Minek nekem? Nem tetszik ahogy csinálom a hajam vagy ahogy öltözködöm?
- De, szuper csini vagy csak tudod Paul......
- Ja értem...na jó akkor holnap két új ember...- mosolyogtam
- Igen...
- Na jó gyors leszek!- rohantam be a házba
- Oké!- Harry
*Harry szemszöge*
Liz épp most szaladt be a házba pár cuccáért mert azt egyeztük, hogy ma nálam alszik.
- És, hogy akarjátok beavatni a nagyvilágot?- Boos
- Mibe?- értetlenkedtem
- Hát, hogy együtt vagytok!....Gondolod, hogy még sokáig eltudjátok titkolni?
- Hát....nem tudom mikor akarjuk elmondani, majd ha eljön az ideje.- mondtam
- Értem...és bocs, hogy igy kérdezősködöm. Nem akartam, hogy felhúzd magad rajta.
- Semmi gond...tudod igazából azért húzom fel magam rajta mert én a szívem szerint szétkürtöltem volna az egész világnak, hogy már foglalt vagyok de Liz még hallani sem akar róla.- szomorodtam el
- Akkor már értem! Elég szar lehet!
- Igazából az zavar, hogy, amikor kimegyünk a házból nem foghatom meg a kezét, nem csókolhatom meg......Úgy kell tennem mintha csak simán barátok lennénk.
- Hát tudod...szerintem próbáld meg ezt átgondolni az ő fejével. Ha megtudnák a rajongóid ő rengeteg ellenséget szerezne, vagy csak simán olyanokat mondanának rá ami nagyon sértő, hogy most ne mondjak csúnyát.
- Köszönöm Boos....biztos ez a problémája.- néztem ki az ablakon mivel már jött is vissza Liz
- Na megjöttem!- ült be mellém
- Akkor most hozzád?- nézett rám Boos
- Kicsim, kell még valamerre menjél?
- Nem.- Liz
- Akkor igen, hozzánk.- mondtam Boosnak
- Rendben.- és már el is indultunk
- Kajálunk valamit? Rendeljek Pizzát?- kérdeztem Liztől
- Ne rendelj! Én főzök vacsorát.
- Jó.....Tudod, hogy imádlak igaz?- kulcsoltam össze a kezeinket
- Sejtettem!
Az út többi részét csendben töltöttük mivel Liz elaludt a vállamon. Csak Boosal váltottam néha pár mondatot.
- Na...azt hiszem ma a vacsora elmarad!- emeltem ki Lizt az autóból
- Lehet...na jó szórakozást!- röhögött és azzal már el is hajtott
Óvatosan felvittem és lefektettem az ágyamba. Melléje feküdtem és csak hosszasan bámultam.
Visszagondoltam Zayn mondatára "Harrz, te nem vagy ay a hűséges típus."
Tudom mire gondolt. Tudom, hogy a múltamra célzott és azt is tudom, hogy nem szeretném ha arról az énemről Liz tudomást szerezne.
Ezt a kis gondolatmenetemet a telefonom csörgése zavarta meg.
- A francba! Szia Lou! Bocsi csak egy kicsit mérges vagyok!- kaptam fel a telefont
- Semmi gond! Mi a baj? Csak nem összevesztetek?
- Jajj nem...épp, hogy Lizzel most semmit  nem lehet csinálni mert elaludt az autóban.
- Az szívás!- mondta Louis
- Az.....- de ezt a mondatot nem tudtam befejezni mert Liz a nyakamat kezdte el csókolgatni és az ágy fele húzott.
- Hé haver! Itt vagy?- kiabált Lou a telefonba
Én csak kinyomtam a telefont és élvezte Liz cselekedeteit.
- Mit csinálsz?- villantottam meg neki egy perverz mosolyt
- Semmit! Csak szeretném ha ma kettesben lennénk!- mondta majd lemászott rólam
Na jó, az igazság az, hogy nem erre a válaszra vártam.
- Ez igy is lesz! Csinálunk kaját?
- Igen...gyere!
Két órába telt amíg megcsináltuk a vacsorát és az az igazság, hogy eléggé meg is éheztünk.
- Liz?!? Hány óra?
- 8. Úgyhogy már ehetünk is!- terítette meg az asztalt- Kimegyek a mosdóba kezet mosok!
- Oké.
Kihasználtam az alkalmat és gyorsan gyertyát gyújtottam.
- Ez nagyon gyönyörű! Hogy csináltad ilyen hamar?- jött ki a mosdólbol
- Hát...érted csináltam....azért ment ilyen gyorsan.- húztam ki a széket
- Köszönöm!
- Holnap nem csak a fodrászodnak meg a stylistodnak mutatnálak be hanem anyának meg Gemmának is ha van kedved.
- Jönnek ide?
- Igen....és meg szeretnének ismerni.
- Semmi kifogásom ellene!
- Rendben...akkor holnap megbeszélem velük, hogy hol legyen a találkozó.
Az este többi része nagyon jól telt.  Még megnéztünk egy filmet, vagyis megnéztünk volna ugyanis mind a ketten belealudtunk....................