2013. augusztus 28., szerda

10. Fejezet

Sziasztok! Az a probléma történt, hogy nem tudom de valahogy kitörlődött minden amit eddig irtam.  De most megint nekiálltam és irni kezdtem. Kérlek ha olvassátok hagyjatok magatok után nyomot. Nem kerül sokba csak egy pipa. Előre is köszi nektek, és jó olvasást!  


*Harry szemszöge*

Úgy ébredni, hogy azt az embert tudhatod magad mellett akit szeretsz, csodás érzés. Gondoltam, hogy ha már felébredtem csinálhatnék valami reggelit. Lementem a lépcsőn és Rose volt a konyhában.
- Jó reggelt Rose!- suttogtam
- Jó reggel Harry!
- Itt aludt az éjszaka?- néztem rá de titkon reméltem, hogy nem
- Hát...igen! Gondolom a barátnője is!- mosolygott sokatmondóan Rose
- Igen...bocsánat...Tudja elfelejtettem, hogy minden kedden itt alszik!
- Semmi gond! De ez az ön háza! Különben nem hallottam semmit!- "húzott zibzárt a szájára!
- Köszönöm!
- A kislány felébredt már?
- Nem...azért jöttem, hogy csináljak neki reggelit és kávét.- avattam be
- Segítség kell?- ajánlotta fel
- Nem köszönöm! Boldogulok egyedül is!- kapcsoltam be a kávéfőzőt
- Rendben akkor megyek és megnézem a medencés fiút mert úgy hallom megjött!- indult el kifele
- Rendben.
- Ja és Harry! Akarnak ma fürdeni?- lépett vissza
- Igen...talán 2 óra múlva.- mondtam
- Rendben
Már készen voltak a pirítósok és a kávé is lefőtt. Mind feltettem egy tálcára és elindultam a szobám fele. Benyitottam és Liz pont akkor ébredt meg. Keresni kezdett maga mellett és látszólak meglepődött, mikor nem talált ott. Szétnézett a szobában és észrevett.
- Szia kicsim!- csókoltam meg- Hogy aludtál?
- Jól! Csodálatosan!- dőlt végig az ágyon
- Hoztam neked reggelit! Remélem nem lesz semmi bajod tőle.- mosolyogtam
- Én is remélem és köszi, de azt hiszem egyszer megyek és felöltözöm.- indult a táskájáért
- Oh...engem nem zavar ha így maradsz!
- Tudom, hogy téged nem, de engem igen! Még....- hajtotta le a fejét.....
- Azt hittem, hogy a tegnap sikerült megszabadulnunk ettől.- komolyodtam el
- Én is! de nem teljesen.
- Akkor ha gondolod  vegyél fürdőruhát...arra gondoltam, hogy reggeli után fürödhetnénk egyet! Mit szólsz?
- Remek ötlet! Akkor megyek és felveszem! Habár...talán itt is feltudnám!- állt fel
- Te tudod kicsim, hogy mi fér bele.- mondtam- De ha bármiben segíthetek! Szólj!
- Jó...akkor add ide légyszí a táskám!- mosolygott
- Tessék!
Lassal megpróbálta levenni magáról a takarót de nem nagy sikerrel. Gondoltam most kéne valahogy segítenem csak azt nem tudtam, hogy hogyan A hátához simultam és együtt vettük le a takarót. Végigímítottam a karján és megcsókoltam a nyakát. Magam fele fordítottam és szenvedélyes csókcsatába kezdtünk. Rádőltünk az ágyra és apró puszikat hagytam teste minden apró kis részén. Láttam. hogy neki is tetszik az az ötlet, hogy megismételjük a tegnap éjjelit ezért kicsit bátrabb lettem.

~*******~
- Köszönöm!- nézett rám
- Nem. Én köszönöm, hogy vagy nekem.- öleltem át- Tudod, mikor legelőször megláttalak már akkor éreztem, hogy többet jelentesz nekem. Az az igazság, hogy én még sosem éreztem ilyen egy lány iránt sem. Te valahogy más emberré teszel, megváltoztatsz! Amit köszönök!
- Te is sokat jelentesz nekem. Hidd el!- adott egy puszit a számra- De gyere! Vegyük már fel azokat a fürdőruhákat!- mászott ki mellölem.
- Jó...menjünk!
Hamar felkaptuk magunkra azokat a falatka ruhadarabokat és irány a medence.

*Liz szemszöge*Már a medence fele tartottunk, mikor megcsörrent a telefonom. Eleanor hívott bár fogalmam sem volt, hogy miért úgyis hamarosan találkozunk.
- Szia!- szóltam bele
- Szia! Mit csináltok? Zavarlak?
- Nem, nem zavarsz! Harry bent van és koktélt csinál és én elindultam a medence fele.
- Oh...romantikázás!- Mi volt az éjszaka? Hm?- kiváncsískodott
- Te honnan tudsz erről?- lepődtem meg
- Mármint, elakartam mondani csak....
- Hát tudod Louis épp most beszélget Harryvel, és olyanokat kérdezget, hogy jól csinálta? Meg, hogy milyen volt? Szóval ebből következtettem
- Ahhh...értem- kacagtam Eleanor logikáján
- Akkor tényleg?
- igen...lefeküdtünk!- kacagtam bele a telefonba
- Ahhh...És milyen volt?- kérdezte meg ő is mint Louis
- Csodás...Harry végig nagyon gyengéd volt.
- Hát akkor jó nektek. Nekünk nem volt valami romantikus esténk!
- Mert?- kérdeztem
- Mert Louis nem érezte jól magát és hamar elaludt.
- Ja...
- De a reggelünk annál jobb volt.- mosolygott
- Akkor rendben vagytok?
- Igen. Nagyon is!- mesélt....
- Na jó akkor. Ma úgy-e jössztök?
- Hova? Ja...vacsorázni...Persze!- De hova menjünk? Harryhez?
- Igen ide....
- Rendben...na most teszem le mert jön Louis. Majd beszélünk! Szia!- nyomta ki a telefont
- Szia!- köszöntem el
- Kivel beszéltél?- jött ki Harry két koktéllal a kezében
- Eleanorral.
- Ja...Én meg most beszéltem Louisal!- adta ide az egyik italt













- Tudom! mondta El.
- Jönnek ma! Legalábbis Louis azt mondta.
- Eleanor is azt  mondta szóval szerintem is jönnek.
- Ja...És mit eszünk?- Harry
- Hát...Én arra gondoltam, hogy Pizzát mert azt mindenki szereti. Mit szólsz?
- Igen! az jó lenne!- ivott még egyet az italából és letette.- Gyere menjünk fürdeni!- és felkapott az ölébe
- Harry! Van lábam! Be tudok menni!
- Tudom...De így sokkal romantikusabb nem?- indult el befele
- De!
Alig tudtam már kimondani ezt a szót mert Harry velem együtt lemerült a víz alá. Először mérges voltam de mikor ajkait megéreztem az enyémeken máris elszállt minden haragom.













- Mikor feljöttünk a víz alól kicsit haragosan akartam ránézni de sehogy sem ment, mert nem tudtam kinyítani a szemem a sok víz miatt.
- Harry! ezt mégis, hogy gondoltad?- röhögtem
- Nem tetszett?- röhögött ő is
- Nem! Tudod száraz hajjal akartam innen kijutni.
- Nem baj! Megszárítod!- mondta tök nyugodtan.
- De annyi hajam van! És és úgy unom!- siránkoztam
- Szeretnéd ha én szárítanám meg?.- ajánlotta fel
- Te nekem? Azt inkább kihagyom köszi!- kacagtam
- De miért? Tudod milyen jó fodrász vagyok?
- Eltudom képzelni!
- De tényleg!- nézett rám
- Most nem viccelsz?
- Nem! Ez komoly!
- Hát..akkor majd meglátjuk!- kacagtam
- Csak egy szavadba kerül!
- Oké...na de ha már így alakult akkor....- és ráugrottam a hátára, hogy lenyomjam a víz alá de nem sikerült
- Na kicsim! Ez nem ment!- emelt fel a hátára
- A fene! Miért?
- Csoda lenne ha azzal a pehely súlyoddal lenyomtál volna.-kacagott
- Haha!
- Csörög a telefonom! Szerintem Louis!
- Menj vedd fel!- mondtam
Kimászott a medencéből és felvette a telefont.
- Szia Louis!- szólt bele- Igen....Nem tudom....Légyi! Köszi......Igen!...Pizzát!....Jó de gyertek át most!...Rendben! Szia!- tette le a telefont
- Na mit akart?- kérdeztem
- Áhhh...csak az adataimról kellett neki valami.- legyintett a kezével- Nem baj ha áthivtam most őket?
- Nem, nem. sőt. Nagyon kedvelem őket!
- Én is! Mindig is Louis volt a legjobb haverom és remélem ő is marad.- jött be a medencébe
- Igen....
Kicsit elméláztam majd megint Harryre néztem:
- Tudod...szerintem Zayn féltékeny rád!
- Hogy jött ide most Zayn?- nézett rám
- Nem tudom. Csak úgy eszembe jutott!- magyaráztam meg
- Különben már én is gondolkodtam ezen!
- Csak azt nem értem, hogy mire lehet féltékeny! Hiszen mindene megvan ami neked is!- mondtam
- Igen...habár nekem vagy te! Szerintem ez zavarja őt. Talán te jobban tetszel neki mint Perrie.- mondta Harry
- Nem hiszem, hogy ez lenne az oka!- ellenkeztem
- Akkor van jobb ötleted???- kérdezte
- Nincs! Talán igazad van!- láttam be
- Mert én más magyarázatot nem tudok mondani.
- Én sem! De akkor mit csináljunk?- én
- Hát...mást nem tudunk csak azt, hogy várunk, és ha gyanús jeleket veszünk észre akkor beszélned kell vele.- Harry
- Jó! De mi van ha valamit félreértünk?- aggodalmaskodtam
- Akkor meg  bocsánatot kell kérjünk!- vázolta fel
- Hello haver!- vágódott be Louis!- Szia Liz!- puszilt meg
- Sziasztok!- jött oda Eleanor is egy hűtőtáskával
- Szia Eleanor! Mit cipelsz?- Harry
- Sörök!- El
- Ohh...Az jó
-. Szia El! hogy vagy?- másztam ki a medencéből
- Szia. Jól s te?
- Megvagyok! Hoztatok fürdőruhát úgy-e?- kérdeztem
- Igen! Alattunk van!
- Ja...akkor gyere öltözz át!- hívtam
- És napozunk!- mondta örömmel
- Harryék mellett nem lehet napozni!- kacagtam
- Mit nem lehet mellettünk?- csikizett meg Harry
- Semmi- semmi!
- Mondjad!
- Nem!- kezdtem el futni
- Úgyis elkaplak!- futott utánam
Beszaladtam a medencébe és futottam amilyen gyorsan csak tudtam, ha azt futásnak lehet nevezni.
- Na látod! Most hasznát veszem a pehely sújomnak!- kacagtam
- Persze!- és Harry már el is kapott!
Felvett az ölébe és hosszasan megcsókolt.
- Bocsi srácok csak.....- magyarázkodtam
- Ne magyarázkodj! Jól csináljátok!- jött be Louis is a vízbe
- Kellemes a víz!- Eleanr
- Az! De látod! Én mondtam, hogy ezek mellett nem lehet napozni.
- Dehogy nem! Csak figyeld!- indult el kifele
Kiment és lefeküdt az egyik napágyra. Becsukta a szemét és egy nagyot mosolygott nekem, hogy lássam neki volt igaza. Láttam, hogy Harry valamit odasúgott Louisnak, gondoltam, hogy valami hülyeség lehet. Én nem mondtam semmit Eleanornak mert kí€váncsi voltam, hogy mi lesz ebből. Louis elindult kifele, leült a barátnője mellé és valamit a fülébe súgott majd lesmárolta. Ezalatt Harry sem tétlenkedett. ő is kimászott a vízből Eleanor háta mögé majd egy hirtelen mozdulattal megfogta a kezét, Louis meg a lábát és szegény lány már a víz alatt volt.
- Basszus srácok!- jött ki a víz alól- A hajam!
- Nyugi! Harry neked is megcsinálja ha akarod!- kacagtunk
A két fiú odakint ettől a mondattól még jobban röhögni kezdtek. Szegények már a hasukat fogták annyit röhögtek.
- Miért még kinek csinálja meg Harry?- El
- Hát...azt mondta, hogy nekem megcsinálja.- kacagtam még mindig
- És te belementél?- nézett rám úgy mint egy hülyére
- Miért? Egy próbát megér. Nem?
- Szívesen megcsinálom!- mondta Harry
- Hát....Na jó!- egyezett bele
- De Harry! Ha elcsúfítod a nőket......- fenyegette meg Louis
- Nyugi haver! Jók lesznek!
- Imádom ezeket a srácokat!- én
- Hát még én!- El- De Liz, igazad volt! Ezek mellett tényleg lehetetlen napozni.
- De minek azt?- Louis
- Annak kincsem mert úgy szebb!- magyarázta el Eleanor- Különben meg te mondtad, hogy úgy szebb!
- Igen...Ez igaz!
- Louis! Nem iszunk meg egy sört?- Harry
- De! Csajok ti?
- Liz iszik egy citromosat!- válaszolt Harry helyettem
- Eleanor is!- intézte el Louis
- De jó, hogy ti így tudjátok!- kacagtunk
- Komolyan......- mosolygott Eleanor
- Lenne egy kérdésem!
- Igen?!
- Tudod....Azon gondolkodtunk Harryvel, hogy...... makogtam- Szerintünk Zayn féltékeny Harryre!
- Lehet van benne valami!
- Arra gondoltam vagyis inkább Harry, hogy talán azért mert én jobban tetszek neki mint Perrie. Elgondolkodtam ezen és először baromságnak tartottam de aztán rájöttem, hogy másra nincs amire.- én
- Lehet ha igazad van! Tudod beszéltem Perrievel és elpanaszolta, hogy Zayn mostanában nem úgy viselkedik mint ahogy szokott. Én nem akarom tetőzni ezt az egészt de valószínű, hogy Harrynek igaza van.- mondta ki amit nagyon nem akartam hallanni
- Miről folyik a pletyi?- jött vissza Louis és Harry
- Rólunk....hát ki másról?- adta ide Harry a sört
- Köszi!- pusziltam meg
- Mi a baj?- kérdezte Harry
- Semmi csak....Majd megbeszéljük!  Különben hány óra van?
- 1.- Louis


- Akkor egy óra múlva jönnek a többiek! Megyek felhívom Danit, hogy merre vannak.- indultam el kifele
- Oké!
Bementem a házba és sírni kezdtem! Annyira rosszul esett az amit mondott Eleanor, hogy nem bírtam leállni ha rágondoltam. Nem akartam, hogy miattam menjenek külön Zaynék. Megpróbáltam kicsit lenyugodni, hogy feltudjam hívni Daniellet, ami sikerült is többé, kevésbé.
- Szia Liz! Dani most nincs itt.- szólt bele Liam
Vettem egy nagy levegőt és én is beleszóltam.
- Szia! Nem gond! Csak annyit akartam kérdezni, hogy merre vagytok és, hogy álltok?
- Hát...Dani még összeszed pár cuccot és indulunk!
- Ja...Az szuper!- én
- Liz! Valami baj van?- Liam
- Nem, nincs semmi!- válaszoltam röviden
- Hallom a hangodon, hogy valami baj van! Mi lett? Összevesztetek Harryvel?- aggodalmaskodott
- Nem vesztünk össze de tényleg baj van. Liam inkább majd ezt akkor beszéljük meg, mikor ide jöttök....Oké?
- Oké...gondolom nem telefon téma....
- Nem!
- Na jó Liz! Akkor hamarosan találkozunk!- Liam
- Oké!
- Szia!
- Liam?!?- szólítottam meg
- Igen?!
- Köszönöm!
- Igazán nincs mit! Tudod, hogy számithatsz rám!- biztatott
- Igen, tudom. Na szia!- tettem le a telefont
Nem akartam igy kimenni mindenkihez, ezért gondoltam kicsit megmosom az arcom. Nem lenne jó ha látnák, hogy sirtam.
Bementem a mosdóba, hideg vizet engedtem a markomba és az arcomhoz emeltem.











Vagy két percig ott tartottam az arcomnál, majd elkezdtem keresni a törülközőmet. Nem találtam de a szememet sem tudtam kinyíttani a víztől.
- Ezt keresed?- adta ide valaki a keresett tárgyat
- Igen. Köszönöm!- vettem el tőle
- Szívesen.
- Zayn?- nyitottam ki a szemem
- Igen!- simított végig csupasz vállamon
- Bocsi...De ez a mi mosdónk Harryvel. A vendégeké az!- mutattam a szemben levő ajtóra
- Ja nem kell mennem...csak hallottam, hogy fent vagy és gondoltam megnézem mit csinálsz.- magyarázta el
- Értem....Akkor én megyek is le!- próbáltam kijutni az ajtón de ő ott állt előttem.- Zayn! Kiengednél?- mosolyogtam rá
- Liz én....Az a helyzet, hogy én....- és nem hagytam, hogy befejezze mert a szájára tettem a kezem.
- Ne Zayn! Kérlek....Nem akarom, hogy elrontsd a barátságunk.....- indultam ki az ajtón de megfogott
- Liz! Kérlek hallgass végig!- kérlelt
Én csak álltam ott és vártam, hogy elmondja amit akar, bár nagyon nem voltam rá kíváncsi, mert tudtam, hogy amit most mondani fog az csak rombolja majd a kapcsolatunkat.
- Mond!- egyeztem bele
- Tudod....mikor legelőször megláttalak már akkor elvarázsoltál. Próbáltam küzdeni ez az érzés ellen de nem ment. Eleinte nem értettem miért haragszom Harryre, de aztán minden világos lett. Miattad Liz! Miattad haragudtam rá, mert neki ott voltál te......
- De Zayn! Neked ott van Perrie! Nem értem miért kellenék én neked, mikor van egy csinos barátnőd!- néztem rá zavarodottan
- Már nem tudok Perriere úgy nézni mint barátnők. Kérlek értsd meg!- fogta meg a kezem és várt a reakciómra
- Te meg azt értsd meg Zayn, hogy én csak barátként tudok rád nézni! Én.....én Harryt szeretem! És nem akarom, hogy megbántsd Perriet miattam!- mondtam el neki mit érzek
- Én nem akarom őt megbántani hidd el de....
- Kérlek engedj ki!- próbáltam félretolni
- Nem Liz! Én....Én szeretlek!- nyomott neki a falnak
- Ne Zayn!- kezdtek el folyni a könnyeim.
Úgy tett mintha meg se hallotta volna, csak még szorosabban  a falnak nyomot. Ajkait lassan közelitette az enyémekhez majd megcsókolt. Ahogy megtette egy szörnyű érzés fogott el. Olyan volt mintha a testvéremet csókoltam volna meg. És fájt, hogy ezzel a csókkal két sőt...több embernek is fájdalmat okozunk. Mikor végre levette ajkait az enyémekről a nyakamat kezdte el csókolni. Nem tudtam mit tehetnék ezért elkiáltottam magam.
- Harry! Segíts!- reméltem, hogy Harry meghallja
Hallottam, hogy valaki fut felfele a lépcsőn.
- Zayn! Normális vagy?- rántotta le rólam, úgy, hogy Zayn a falnak csapódott
- Harry! Te ebből maradj ki! Vagy szeretnél még egy monoklit mint a koncert előtt?- tápászkodott fel a földről
- Na jó Zayn! Vagy elmész, vagy én raklak ki!- mondta Harry és közben szorosan átölelt mert gondolom észrevette, hogy remegek a sírástól
- Nem megyek sehova!- rántotta meg Zayn a vállát
- Nem mondom többször Zayn! Jobb ha elmész!- ordított Harry
Még sosem láttam őt ilyennek. A szemei elsötétültek, fogait összeszorította és ökölbe rántotta a kezét. Láttam, hogy próbálja visszafogni magát, de ha Zayn még sokáig húzta volna az agyát akkor nekiesik.
- Jó...Gyere! Üss meg! Te is tudod Harry meg én is, hogy nem lennél erre képes!- gúnyolódott Zayn
- Ebben ne legyél annyira biztos!-Harry
- Jó! Mondom...Gyere! Üss meg!- jött közelebb Zayn
Harry nem bírta tovább. Felállt és Zaynre nézett.
- Tudod mivel van szerencséd? Azzal, hogy Liz is itt van! És nem akarom, hogy ezt végignézze! Most takarodj innen!- ordított
- Mi bajod van??? Megörültél?
Láttam, hogy Zayn tényleg megijedt. Nem is csodálkozom.Én is megijedtem volna.
- Mi ez az ordibálás? Mi történt?- futottak fel a többiek
- Zayn? Harry? Ti meg mit csináltok?- jött oda Louis és felsegített
- Nem lényeges!- mondta Zayn
- De! Mond csak el a többieknek Zayn, hogy mit csináltál.- mondta Harry
- Mit csináltál Zayn?- fogta meg  Perrie a kezét
- Megcsókolta Lizt! És mást is akart! Igaz?- ordított rá Harry
- Hallgass!- kiáltott vissza Zayn
- Hogy mit csináltál?- engedte el Perrie a kezét
- Sajnálom Perrie...én....- próbált magyarázkodni
- Ne!- folytak Perrie könnyei- Ne próbáld meg kimagyarázni!
- De édesem! Nem hagyhatsz el!- mondta Zayn
- Csak figyeld! VÉGE ZAYN! Ennyi volt!- próbálta tartani magát Perrie de láttam, hogy nem nagyon megy neki
- Louis! Te mellettem állsz?- próbálkozott
- Nem Zayn! Ez nagyon csúnya húzás volt!- ölelt még mindig
- Akkor Liam? Niall?- kérdezte a többieket
- Mit akarsz Zayn? Hogy elmenjünk és leigyuk magunkat? Elfelejtve mind azt amit tettél? Ezt akarod? Komolyan ezt akarod?- mondta Niall.
Én azt hittem, hogy ez a srác csak komolytalankodni tud. De tévedtem! Nagyon is komoly tud lenni ha szükséges.
- Akkor mindenki elpártolt tőlem?- nézett mindenkire flegmán Zayn
Senki sem válaszolt csak álltak ott és nézték Zaynt.
- Rendben van! Megértettem! Elmegyek!- indult el lefele
- Ja és Zayn! Jegyezd meg, hogy ha még egyszer közel mész Lizhez vagy bármi kapcsolatot akarnál teremteni vele. Igérem, hogy nem leszek ilyen kedves....és nem úszod meg ennyivel!- szólt utána Harry
Nem válaszólt csak percekkel később azt hallottuk, hogy elindítja az autót és elhajtott.
- Liz kicsim! Rendben vagy?- vett át Louistól
Az nyugtatott, hogy végre a szemében már nem azt a sötétséget láttam, hanem gondoskodást és szeretetet.
- Nem Harry! Nem vagyok jól! Én ezt nem akartam! Nem akartam, hogy ez legyen! Ne haragudj Perrie én annyira de annyira sajnálom és......- sírtam
- Csssss! Semmi gond kicsim! Minden rendbe jön!- ölelt át Harry
Perrie is csak eddig bírta. Teljesen összetört. Leesett a földre és csak sirt.
- Te ne haragudj Liz! Annyira sajnálom amit veled tett ez a tuskó!
- Jól van Perrie! Már elment!- segítette fel Liam
- Köszönöm!- és megölelte Liamat
- Srácok....Kicsit szeretnék beszélni Lizel.- kérte meg Harry őket
- Rendben! Gyertek menjünk le!- hívta a többieket Louis
- Köszi!- Harry
Harry megvárta míg mind lemennek és csak akkor kezdett el beszélni.
- Mit csinált veled? Fájt? Valami seb?- mért végig
- Nincs seb! Csak kicsit erősebben megszorította a karom! Először még kedves volt meg minden és csak egy kis idő után, mikor megmondtam, hogy téged szeretlek akkor lett durva!- kezdtem el sírni mert felidéztem a történteket
- Gyere ide!- húzott közelebb magához
- Kimegyünk a többiekhez?- emeltem meg a fejem
- Le akarsz menni?- kérdezett vissza
- Igen!
- Akkor kikísérjük a többieket és csinálunk valami vacsit?- ajánlotta fel
- Ne ne! Ne kísérjük ki! Maradjanak inkább! Most arra lenne szükségem, hogy társaságban legyek.- magyaráztam meg
- Jó! Ahogy csak szeretnéd!Akkor gyere!- indultunk el lefele
- Tudod, hogy ma két hete, hogy együtt vagyunk?- tereltem el a témát
- Igen, tudom!
- Most belegondolva a Rob esküvőjükig még hat hét van- mondtam
- Igen! Már várom!
Lassan leértünk! Mindenki komoran és sajnálkozva nézett ránk. Senki nem mondott semmit csak a Perrie szipogása hallatszott.
- Hé srácok! Most e miatt ne romoljon el a kedvünk! Figyeljetek! Szeretném ha befejeznék a bulit!- mondtam
- Liz! Mi örvendünk, hogy te jobban vagy de az a baj, hogy ez amit tett Zayn, az övön aluli volt! Tudod, amikor megalakult a bandánk akkor megfogadtuk, hogy egymás barátnőire nem hajtunk bármi történjék is. De ő ezt mind figyelmen kívül hagyta.- mondta Niall
- Igen! Ez tényleg csúnya dolog volt amit csinált. De kérlek! Nekem is meg Perrienek is sokkal jobb lenne ha nem emlegetnénk. Mert ha csak egy kicsit is rágondolok akkor...- gyűltek össze a könnyek a szememben
- Jó....Megpróbálnak nem beszélni róla! Úgy- e srácok?- ölelt át Harry- Amúgy mi van Paulal?- terelte el a témát
- Jól van már...Valószínű holnap már ki is engedik! Majd vissza kell járjon vizsgálatra de az orvosok azt mondják rendben van!- Liam
- Perrie! Segítenél?- hozta be a temérdek mennyiségű Pizzát Eleanor
- Oh...Hát hogyne!- állt fel Perrie
- Ja és srácok! Szeretném ha ezt a mait senki sem tudná meg! Főleg nem Rom meg Tom. Mert ha mégis a fülükbe jutna akkor Zayn biztos nem úszná meg verés nélkül!- mondtam
- Pedig megérdemelné!- szólt oda Harry
- Harry!- néztem rá
- Oké!- Harry
- Tényleg megérdemelné de... számíthatsz ránk!- mondta Louis
- Köszönöm! Na menjetek ki! Mindjárt jövök én is! Liam? Tudnál segíteni kivinni pár cuccot?- kértem meg
- Persze!
Bementünk és előszedtem azt a pár cuccot amt akartam és már indultam volna kifele, mikor Liam megállt az ajtóban.
- Liz! Szeretném ha beszélnénk!
- Rendben! De kérlek ne állj így előttem mert...- hajtottam le a fejem- Tudom, hogy hisztinek tűnik de tényleg megijedtem, mikor Zayn!....
- Nem! Ez nem hiszti! Bocs én voltam a hülye, hogy nem gondoltam rossz neked ha igy állok meg.- állt félre
- Tényleg beszélnünk kell mert megígértem, hogy elmesélem miért sirtam. Azért sirtam mert...tudod...Zayn.....már akkor megbántott, mikor megütötte Harryt. Az is bánt, hogy ennek mind én vagyok az oka...mert ha ne lettem volna itt akkor ez most nem történt volna meg......És tudom, hogy erről csak is én tehetek....ami bánt...A fenébe!....- és nem tudtam befejezni mert szorosan magához szorított
- Liz! Az először is tudjad, hogy ezért egyáltalán nem vagy hibás. Másodszor meg ha nem lettél és lennél itt akkor, most Hrry magányos lenne és talán még mindig a csaj....- hallgatott el
- Mi van a csajokkal?- néztem rá
- Ja semmi! Csak tudod Harry milyen volt! Imádta a csajokat!- makogott össze- vissza
Belegondoltam, hogy nem csak Liam az akitől hallok csajos dolgokat a múltjából. Már Gemma is mondott valami hasonlókat. De nem akartam faggatózni. Tudtam, hogy majd úgy is kiderül.
- Gyere! Vigyük ki a cuccokat!- indultam el
- Oké!
Mikor kiértünk már mindenkinek jókedve volt és fürdött, Pizzát evett. Csak Harry volt elindulva befele.
- Hova mész?- adtam oda neki pár dolgot
- Áhhh...csak azt hittem nem bírjátok a cuccokat.- talált ki valamit- Na gyertek!
Hary kicsit előbb volt mint mi ezért eltudtam mondani Liamnek amit akartam.
- Tudom, hogy most csak füllentett. Azért jött mert már aggódni kezdett.- mondtam
- Igen! Valószínű most majd még többet akar veled lenni. Úgy látom, hogy mindenkitől félt.- nézett rám Liam
- Tudod örvendek, hogy Harry ilyen védelmező típus...csak attól félek, hogy nehogy a karrierje róvására menjen ez az egész.
- Ne félj! Én segítek neki!- ölelt át Liam
- Köszönöm!
- Liam!-nézett ránk Harry
- Tőlem nem kell féltened őt! Ezt tudod!
- Igen csak....Nem jössztök?- válaszolt egy másik kérdéssel
- De!- ugrottunk be a medencébe egyszerre
A hangulatfokozó esténk elég jól telt. Mindenki szuperül érezte magát. Niallt egyre jobban kezdem kedvelni Lolával együtt.Azt hiszem még egy kicsi és össze is jönnek. Louist imádom...főleg a humorát. Liamat azt hiszem , hogy sosem fogom elfelejteni...úgy szeretem mint a testvéremet. Eleanor...hát ő a legjobb barátnőm és ez igy is fog maradni....Danielle is eléggé jó fej csajszi Perrievel eggyüt akivel mellesleg együtt is érzek. Zayn...ő egy tapló! Sosem fogom neki elfelejteni mit tett! Arra döntöttem, hogy a csapat kedvéért megpróbálom eltűrni, mert nem akarom, hogy miattam bomoljon fel a banda. Harry....ő a másik felem. Egyszerűen úgy érzem, hogy nélküle egy fél ember vagyok. Nagyon beleszerettem ez a két hét alatt, fontos nekem. Nos...hát ez lett a mi kis csapatunk! Imádom őket és az életem részévé váltak........................

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése